Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elfeledett KRESZ-szabályok

2008.04.30

Valószínűleg mindenki látott olyan autóst, aki lassított a piros lámpánál, majd miután látta, hogy nem jön senki, nyugodtan áthajtott rajta. Szabálytalankodott, de tudott róla. Sok közlekedőnek viszont fogalma sincs, hogy nemcsak veszélyesen vagy másokat zavarva autózik, hanem a KRESZ-t is megszegi. A leginkább elfeledett szabálytalanságokat gyűjtöttük össze.

 Szögezzük le az elején: gyakorlatilag bárkinek lehet jogosítványa, csak a megszerzésére fordított idő és pénz mennyisége változó. Ha pedig valaki megkapja a vezetői engedélyt és utána megfelel az időszakos orvosi vizsgálatokon, soha többet nem kell számot adnia vezetési tudásáról, arról, mennyire ismeri a szabályokat. Elvileg éppúgy részt vehet a forgalomban az a nagypapa, aki még a balra tarts idején, jobbkormányos autóban szerzett jogosítványt, amikor még nemhogy autópálya, de autóút sem volt, amikor a kóborló haszonállatok, a patkószegek és a lócitrom jelentette az automobilistára leselkedő legnagyobb veszélyt.

A piros lámpán nem szabad átmenni. A sebességkorlátozást be kell tartani. A záróvonalat nem szabad átlépni. Ritkán figyelmetlenségből, gyakran tudatosan megszegett, de közismert szabályok, amelyekkel talán a közlekedés néhány éve még kissé képzetlen résztvevői is tisztában vannak már. Alább nem ilyen példákat sorolunk fel, hanem olyan szituációkat, amelyekben a vezetők legtöbbször nem is tudják, hogy megszegik a KRESZ-t. A válogatás saját tapasztalatainkon alapul, de kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére a témában. Az észrevételek alapján kiegészítjük a listát, és megkérdezzük a szabályokat alkotók és az azok betartatásáért felelős szakemberek véleményét.

 

Jobbra húzódás elmulasztása

Forrás: [origo]

 Az általános szemlélet szerint a külső sáv kizárólag kerékpárok, segédmotorok, lovas kocsik és hatéves részletre vett kétmilliós autók számára fenntartott terület, sikeres ember csak a belső sávban halad. Mintha sínen menne, lehetetlen kitéríteni. Ha éppen nem siet, nyugodtan elautózgat ötvennel a hetvenes tábla hatálya alatt a belső sávban. A mögötte balra indexeléssel vagy fényszóróvillogással előzési szándékát tudató autós jelzéseit agresszivitásnak veszi, csak azért sem alázkodik meg. A vége általában az, hogy a hátul lévő autós jobbról megelőzi - ami lakott területen kívül éppúgy szabálytalan, mint kis forgalomban vagy az előzés után is folyamatosan a belső sávban haladni. Gyorsforgalmi utakon különösen balesetveszélyes magatartás, amelyre újabban feliratok is figyelmeztetnek az autópályák információs kijelzőin. 

25. § (2) Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.
36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.

 

Kanyarodó főút

Úgy látszik, hatásos a közoktatás, az egyenes definíciója mélyen bevésődött az autósokba. Pedig a KRESZ-ben néha a görbe is egyenes: ha a főút kanyarodik, az egyenesen haladó autó a szabály szerint nem egyenesen halad, hanem jobbra kanyarodik, tehát jeleznie kell irányváltoztatási szándékát. Így a mellékútról érkező is tudja, nem kell várnia, ráhajthat a főútra.

29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni.

  

Körforgalom

Az egyik legzseniálisabb forgalomtechnikai találmány, amely az irányjelzés elmulasztásával elveszti egyik fő előnyét. Behajtáskor nem, de kihajtáskor kötelező indexelni, így a becsatlakozó már akkor elindulhat, amikor a jobbra indexelő autó még a körforgalomban van, így jelentősen gyorsítható a forgalom. 

29. § (2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is.

 

Balra kanyarodás egyirányú utcából

Itt bezzeg nagy arányban érvényesül a jobbra húzódás elve. Pedig az egyirányú utca nem csak azért különleges hely, mert a menetirány szerinti bal oldalon is szabályos parkolni, hanem azért is, mert balra kanyarodásnál nem a középvonalhoz, hanem az úttest bal széléhez kell húzódni. 

31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel
a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,
b) útburkolati jelek hiányában (...)
- balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni.

 

Jobbra kanyarodás buszsávos úton

 Felsorolásunkba nem illeszkedik a buszsávon haladók esete, hiszen ők pontosan tudják, hogy szabálytalanok. Sokan viszont éppen ellenkezően viselkednek, úgy tekintenek a BUSZ feliratú aszfaltcsíkra, mintha valamilyen különleges, a gumiabroncsot fél pillanat alatt szétmaró felület lenne, amelyet csak keresztezni szabad, de ott haladni egy métert sem. Tévedés. Azon utcák előtt, amelyekbe jobbra szabad kanyarodni, a záróvonal mellé (vagy helyett) már az úttorkolat előtt szaggatott vonalat festenek; jobbra tehát nem a buszsávon át kell kanyarodni, hanem a buszsávból. 

31. § (8) Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá

 Forrás: [origo]

 

Megállás az úttest bal oldalán

 Kétirányú úton csak az úttest jobb oldalán szabad megállni, a bal oldalon csak a szemből érkezőknek - elvileg. Soha nem láttam még, hogy bárkit megbüntettek volna a szabály megszegéséért. Kivéve persze, ha nem fizetett a parkolásért.

40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

 

Kereszteződésbe szorult autók

Piros, sárga, zöld, sárga, piros - és semmi nem történik, a dudáláson kívül. Lehetetlen átjutni az út túloldalára, hiszen azok az optimista autóstársak állnak keresztben előttünk, akik bíztak benne, hogy majdcsak megindul előttük a kocsisor. De nem tud, hiszen a következő saroknál előttük is blokádot alkotnak a hasonlóan gondolkodók. A folyamat öngerjesztő, a harmadik tétlenül töltött zöld után már akkor is elindul a jogosan ideges vezető, ha ő sem tud biztosan átjutni. A problémát ismerik a hatóságok, egyre több csomópontban festettek fel ferdén csíkozott sárga mezőket, de a tapasztalatok szerint ezt sokan érdekes dekorációként kezelik. Hatásosabb módszer, hogy csúcsforgalomban rendőrök állítják meg a forgalmat, nehogy beszoruljanak, de erre semmi szükség nem lenne, ha az emberek ismernék a KRESZ vonatkozó paragrafusát, amely teljesen egyértelműen fogalmaz.

9. § (7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.

 

Gyalogosok elsőbbsége

Fotó: MTI

Néha a gyalogosok is joggal érezhetik úgy magukat, mint a csiga, aki az út túloldalára nézve felsóhajt: oda születni kell. Átkelni egy többsávos úton még zebrán is kihívás, ha nincs jelzőlámpa. A legveszélyesebb, ha az egyik sávban megáll az autó, a másikban viszont nem. Éppen ezért kötelező az összes sávban haladó járműnek megállni, ha a járókelő az úttestre lép, és átengedni őt. Különös divat a "tíz centire húzok el a sarkától" játék, természetesen ez is tilos.
Sok helyen nincs zebra, de létezik egy szintén feledésbe merült másik szabály, amely útkereszteződénél elsőbbséget biztosít a gyalogosoknak azon az úton, amelyre a jármű kanyarodik. Tehát nem csupán udvariatlanság elszáguldani előttük, hanem szabálytalan is.

43. § (1) Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(3) A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

 

Ködfényszóró használata

 Ritka találó kifejezés a ködlámpa, sokan mégsem értik. Csak ködben vagy erős esőben, hóesésben - tehát tényleg indokolt esetben - szabad használni. Az erős szó a hangsúlyos, néhány csepp eső nem számít annak, csak a vízfüggöny. Az első ködfényszóróknál jóval zavaróbb a hátsó felesleges használata, ha nem fűződik különös érdek a mögöttünk lévő retinájának kiégetéséhez, kapcsoljuk ki.

44. § (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

 

Hátsó biztonsági öv használata

Nemrég részletesen foglalkoztunk a biztonsági öv fontosságával, most csak a KRESZ-vonatkozásról szólunk. Sokan hiszik, hogy a hátsó biztonsági öv használata nem, vagy csak lakott területen kívül kötelező, de a helyzet sokkal világosabb: az első és hátsó utasoknak egyaránt mindig be kell kapcsolniuk. (az orvos a biztonsági öv használata alól felmentést adhat)

48. § (5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve.

Figyelmeztető jelzést használó járművek

A kukásautók, locsolókocsik, seprőgépek és más, sárga villogóval felszerelt járművek több szabály alól mentességet élveznek. Nem kell jobbra húzódniuk, tiltott helyen is megállhatnak, este 10 és reggel 6 óra között szemből is behajthatnak az egyirányú utcában, osztottpályás úttesten haladhatnak a menetiránnyal szemben.

50. § (2) A figyelmeztető jelzést használó, út- vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza, (...)
b) 22 és 6 óra között - a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;
e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.

 

Kilógó csomag szállítása

Fenyőfa, bicikli, lapra szerelt szekrény - néhány gyakori tárgy, amely általában nem fér a karosszériába, ezért kilóg a csomagtartóból, amelynek ajtaját gumipókkal vagy hevederrel húzzák le. Persze, piros rongyot kell a végére kötni - gondolják sokan, rosszul. Valóban meg kell jelölni a legfeljebb a meghatározott hosszúságban túlnyúló holmikat, amelyeket viszont legfeljebb a tetőcsomagtartón szállíthatjuk, mivel utazás közben a jármű valamennyi ajtaját csukva kell tartani.

47. § (2) A rakományt a járművön - annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány (..)

b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja.

 
 

Féjja Zsolt 2007. 08. 29.
www.origo.hu/auto/20070829-elfeledett-kreszszabalyok.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Egyirányú utca

(Juci, 2008.09.09 11:15)

Egy rendkívül szűk, egyirányú utcában lakom, ahol a velem szemben lévő oldalon van járda. Nem minden alkalommal állok be az udvarra, illetve ha vendégeim vannak, ők is az utcán állnak meg. A házam előtt tehát úttest van, így a szemben lévő oldal járdáját használjuk. Ez az utóbbi időben érzékenyen érinti a szomszédokat, pláne mióta felújították a járdát.(Ez tudomásom szerint nem az ő magántulajdonuk.)Az elmúlt napokban, mivel először megkért, a saját házam előtt álltam meg - az úton. Így azonban az engem kikerülő autók az "ő járdáján" kénytelenek elhaladni... Mára a kerekeim kiszúrásával fenyeget. Hogyan járhatok el szabályosan, míg a kertemből le nem rekesztek egy parkolót? Milyen jogaim vannak nekem, illetve neki?


« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11