Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elfeledett KRESZ-szabályok

2008.04.30

Valószínűleg mindenki látott olyan autóst, aki lassított a piros lámpánál, majd miután látta, hogy nem jön senki, nyugodtan áthajtott rajta. Szabálytalankodott, de tudott róla. Sok közlekedőnek viszont fogalma sincs, hogy nemcsak veszélyesen vagy másokat zavarva autózik, hanem a KRESZ-t is megszegi. A leginkább elfeledett szabálytalanságokat gyűjtöttük össze.

 Szögezzük le az elején: gyakorlatilag bárkinek lehet jogosítványa, csak a megszerzésére fordított idő és pénz mennyisége változó. Ha pedig valaki megkapja a vezetői engedélyt és utána megfelel az időszakos orvosi vizsgálatokon, soha többet nem kell számot adnia vezetési tudásáról, arról, mennyire ismeri a szabályokat. Elvileg éppúgy részt vehet a forgalomban az a nagypapa, aki még a balra tarts idején, jobbkormányos autóban szerzett jogosítványt, amikor még nemhogy autópálya, de autóút sem volt, amikor a kóborló haszonállatok, a patkószegek és a lócitrom jelentette az automobilistára leselkedő legnagyobb veszélyt.

A piros lámpán nem szabad átmenni. A sebességkorlátozást be kell tartani. A záróvonalat nem szabad átlépni. Ritkán figyelmetlenségből, gyakran tudatosan megszegett, de közismert szabályok, amelyekkel talán a közlekedés néhány éve még kissé képzetlen résztvevői is tisztában vannak már. Alább nem ilyen példákat sorolunk fel, hanem olyan szituációkat, amelyekben a vezetők legtöbbször nem is tudják, hogy megszegik a KRESZ-t. A válogatás saját tapasztalatainkon alapul, de kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére a témában. Az észrevételek alapján kiegészítjük a listát, és megkérdezzük a szabályokat alkotók és az azok betartatásáért felelős szakemberek véleményét.

 

Jobbra húzódás elmulasztása

Forrás: [origo]

 Az általános szemlélet szerint a külső sáv kizárólag kerékpárok, segédmotorok, lovas kocsik és hatéves részletre vett kétmilliós autók számára fenntartott terület, sikeres ember csak a belső sávban halad. Mintha sínen menne, lehetetlen kitéríteni. Ha éppen nem siet, nyugodtan elautózgat ötvennel a hetvenes tábla hatálya alatt a belső sávban. A mögötte balra indexeléssel vagy fényszóróvillogással előzési szándékát tudató autós jelzéseit agresszivitásnak veszi, csak azért sem alázkodik meg. A vége általában az, hogy a hátul lévő autós jobbról megelőzi - ami lakott területen kívül éppúgy szabálytalan, mint kis forgalomban vagy az előzés után is folyamatosan a belső sávban haladni. Gyorsforgalmi utakon különösen balesetveszélyes magatartás, amelyre újabban feliratok is figyelmeztetnek az autópályák információs kijelzőin. 

25. § (2) Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.
36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.

 

Kanyarodó főút

Úgy látszik, hatásos a közoktatás, az egyenes definíciója mélyen bevésődött az autósokba. Pedig a KRESZ-ben néha a görbe is egyenes: ha a főút kanyarodik, az egyenesen haladó autó a szabály szerint nem egyenesen halad, hanem jobbra kanyarodik, tehát jeleznie kell irányváltoztatási szándékát. Így a mellékútról érkező is tudja, nem kell várnia, ráhajthat a főútra.

29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni.

  

Körforgalom

Az egyik legzseniálisabb forgalomtechnikai találmány, amely az irányjelzés elmulasztásával elveszti egyik fő előnyét. Behajtáskor nem, de kihajtáskor kötelező indexelni, így a becsatlakozó már akkor elindulhat, amikor a jobbra indexelő autó még a körforgalomban van, így jelentősen gyorsítható a forgalom. 

29. § (2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is.

 

Balra kanyarodás egyirányú utcából

Itt bezzeg nagy arányban érvényesül a jobbra húzódás elve. Pedig az egyirányú utca nem csak azért különleges hely, mert a menetirány szerinti bal oldalon is szabályos parkolni, hanem azért is, mert balra kanyarodásnál nem a középvonalhoz, hanem az úttest bal széléhez kell húzódni. 

31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel
a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,
b) útburkolati jelek hiányában (...)
- balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni.

 

Jobbra kanyarodás buszsávos úton

 Felsorolásunkba nem illeszkedik a buszsávon haladók esete, hiszen ők pontosan tudják, hogy szabálytalanok. Sokan viszont éppen ellenkezően viselkednek, úgy tekintenek a BUSZ feliratú aszfaltcsíkra, mintha valamilyen különleges, a gumiabroncsot fél pillanat alatt szétmaró felület lenne, amelyet csak keresztezni szabad, de ott haladni egy métert sem. Tévedés. Azon utcák előtt, amelyekbe jobbra szabad kanyarodni, a záróvonal mellé (vagy helyett) már az úttorkolat előtt szaggatott vonalat festenek; jobbra tehát nem a buszsávon át kell kanyarodni, hanem a buszsávból. 

31. § (8) Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá

 Forrás: [origo]

 

Megállás az úttest bal oldalán

 Kétirányú úton csak az úttest jobb oldalán szabad megállni, a bal oldalon csak a szemből érkezőknek - elvileg. Soha nem láttam még, hogy bárkit megbüntettek volna a szabály megszegéséért. Kivéve persze, ha nem fizetett a parkolásért.

40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

 

Kereszteződésbe szorult autók

Piros, sárga, zöld, sárga, piros - és semmi nem történik, a dudáláson kívül. Lehetetlen átjutni az út túloldalára, hiszen azok az optimista autóstársak állnak keresztben előttünk, akik bíztak benne, hogy majdcsak megindul előttük a kocsisor. De nem tud, hiszen a következő saroknál előttük is blokádot alkotnak a hasonlóan gondolkodók. A folyamat öngerjesztő, a harmadik tétlenül töltött zöld után már akkor is elindul a jogosan ideges vezető, ha ő sem tud biztosan átjutni. A problémát ismerik a hatóságok, egyre több csomópontban festettek fel ferdén csíkozott sárga mezőket, de a tapasztalatok szerint ezt sokan érdekes dekorációként kezelik. Hatásosabb módszer, hogy csúcsforgalomban rendőrök állítják meg a forgalmat, nehogy beszoruljanak, de erre semmi szükség nem lenne, ha az emberek ismernék a KRESZ vonatkozó paragrafusát, amely teljesen egyértelműen fogalmaz.

9. § (7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.

 

Gyalogosok elsőbbsége

Fotó: MTI

Néha a gyalogosok is joggal érezhetik úgy magukat, mint a csiga, aki az út túloldalára nézve felsóhajt: oda születni kell. Átkelni egy többsávos úton még zebrán is kihívás, ha nincs jelzőlámpa. A legveszélyesebb, ha az egyik sávban megáll az autó, a másikban viszont nem. Éppen ezért kötelező az összes sávban haladó járműnek megállni, ha a járókelő az úttestre lép, és átengedni őt. Különös divat a "tíz centire húzok el a sarkától" játék, természetesen ez is tilos.
Sok helyen nincs zebra, de létezik egy szintén feledésbe merült másik szabály, amely útkereszteződénél elsőbbséget biztosít a gyalogosoknak azon az úton, amelyre a jármű kanyarodik. Tehát nem csupán udvariatlanság elszáguldani előttük, hanem szabálytalan is.

43. § (1) Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(3) A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

 

Ködfényszóró használata

 Ritka találó kifejezés a ködlámpa, sokan mégsem értik. Csak ködben vagy erős esőben, hóesésben - tehát tényleg indokolt esetben - szabad használni. Az erős szó a hangsúlyos, néhány csepp eső nem számít annak, csak a vízfüggöny. Az első ködfényszóróknál jóval zavaróbb a hátsó felesleges használata, ha nem fűződik különös érdek a mögöttünk lévő retinájának kiégetéséhez, kapcsoljuk ki.

44. § (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

 

Hátsó biztonsági öv használata

Nemrég részletesen foglalkoztunk a biztonsági öv fontosságával, most csak a KRESZ-vonatkozásról szólunk. Sokan hiszik, hogy a hátsó biztonsági öv használata nem, vagy csak lakott területen kívül kötelező, de a helyzet sokkal világosabb: az első és hátsó utasoknak egyaránt mindig be kell kapcsolniuk. (az orvos a biztonsági öv használata alól felmentést adhat)

48. § (5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve.

Figyelmeztető jelzést használó járművek

A kukásautók, locsolókocsik, seprőgépek és más, sárga villogóval felszerelt járművek több szabály alól mentességet élveznek. Nem kell jobbra húzódniuk, tiltott helyen is megállhatnak, este 10 és reggel 6 óra között szemből is behajthatnak az egyirányú utcában, osztottpályás úttesten haladhatnak a menetiránnyal szemben.

50. § (2) A figyelmeztető jelzést használó, út- vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza, (...)
b) 22 és 6 óra között - a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;
e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.

 

Kilógó csomag szállítása

Fenyőfa, bicikli, lapra szerelt szekrény - néhány gyakori tárgy, amely általában nem fér a karosszériába, ezért kilóg a csomagtartóból, amelynek ajtaját gumipókkal vagy hevederrel húzzák le. Persze, piros rongyot kell a végére kötni - gondolják sokan, rosszul. Valóban meg kell jelölni a legfeljebb a meghatározott hosszúságban túlnyúló holmikat, amelyeket viszont legfeljebb a tetőcsomagtartón szállíthatjuk, mivel utazás közben a jármű valamennyi ajtaját csukva kell tartani.

47. § (2) A rakományt a járművön - annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány (..)

b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja.

 
 

Féjja Zsolt 2007. 08. 29.
www.origo.hu/auto/20070829-elfeledett-kreszszabalyok.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

debma98@citromail.hu

(Debreczeni Martin, 2010.02.15 13:39)

Hány km/h-val közlekedhet egy segédmotoros kerékpár?
Hány km/h-val KELL LEGALÁBB HALADNI Autópályán?
Lakott területen BELÜL, egy veszélyt jelző tábla után,
hány méterre várható a veszély?
Hány km/h-val haladhat AUTÓÚTON?
Lakott területen KÍVÜL, egy veszélyt jelző tábla után,
hány méterre várható a veszély?

Re: Válasz Debreczeni Martin felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2011.05.07 12:59)

Kedves Martin!

Az összes kérdésére megtalálja jogszabályban a választ (linkje a portálon a bal oldalon fenn található)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
A böngészőjében a "szöveg keresése" funkciót választja és beír keresési szavakat, például: sebesség, veszélyt jelző tábla, stb. - így egyszerűbb megkeresni az adott témakört.
Legközelebb használja a lehetőséget!

- Sebesség
26. § (1) Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:
d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral: 40 km/óra,

- Közlekedés autópályán és autóúton
37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.

- Veszélyt jelző táblák
16. § (2) A veszélyt jelző tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság
- autópályán 250-500 méter,
- lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,
- lakott területen 50-100 méter,
kivéve ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla (96. ábra) rövidebb távolságot jelöl meg.

- 6. § (1) Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:
a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival
ab) autóúton 110 km/óra,

Üdv.: Mester Imre, szakoktató

Zalaegerszeg

(Ingrid, 2011.02.22 07:56)

A hátsó ködfényjelző lámpának milyen lehet a színe és erőssége?

Re: Válasz Ingrid felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2011.04.27 02:18)

A hátsó helyzetjelző ködlámpának a színe csak piros lehet és 21 W erősségű. (a helyzetjelző lámpák 5 W erősségűek)
A ködfényjelző lámpa helytelen kifejezés, nem létezik olyan, hogy "ködfény, amit jeleznek". A jármű elején lévőket "ködfényszórónak", a jármű hátuljánál lévőket "hátsó helyzetjelző ködlámpának nevezzük.

A KÖHÉM rendelet vonatkozó részei:

Ködfényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

45. § (1) Ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel szabad szerelni.

A járműre felszerelhető ködfényszórók száma:

a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és motoros tricikli esetén
2 db,

b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében
1 db,

c) 1,30 méternél nem szélesebb motoros tricikli és lassú jármű esetében elegendő
1 db.

(2) A ködfényszóró által adott megvilágítás a ködfényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet. A ködfényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.

Ködfényszóróra vonatkozó további műszaki feltételek

46. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott ködfényszórót szabad felszerelni.

(2) A ködfényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez, 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső, a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső szélénél magasabban, az átvilágított felület külső széle pedig gépkocsin és motoros triciklin a jármű legkülső pontjától, 0,40 méternél távolabb nem lehet. A motorkerékpár ködfényszóróját úgy kell elhelyezni, hogy optikai tengelye a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjába essen, vagy ha így nem helyezhető el, az átvilágított felületének ehhez a síkhoz legközelebbi pontja a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától legfeljebb 0,25 méterre legyen. Az olyan motoros triciklin, amelyre csak egy ködfényszórót szereltek, a ködfényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.

(3) A ködfényszóró elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy e fényszóró csak a helyzetjelző lámpákkal együtt, illetőleg akkor legyen bekapcsolható, ha a helyzetjelző lámpákat már bekapcsolták.

(4) A ködfényszóró - kivéve a motorkerékpár ködfényszóróját - a kormányzott kerékkel együtt nem fordulhat el.


Hátsó helyzetjelző ködlámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

58. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy, minden más gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit egy vagy két hátsó helyzetjelző ködlámpával szabad felszerelni.

(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa - a hátsó helyzetjelző lámpa fényénél nagyobb fényerejű - piros fényt bocsáthat ki.

Hátsó helyzetjelző ködlámpára vonatkozó további műszaki feltételek

59. § (1) A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátsó helyzetjelző ködlámpát szabad felszerelni.

(2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,00 méternél távolabb, és átvilágított felülete a féklámpa átvilágított felületéhez 0,10 méternél közelebb nem lehet. Ha a járművön csak egy hátsó helyzetjelző ködlámpát alkalmaznak, akkor azt - e bekezdés előírásainak a megtartásával - a bal oldalon kell elhelyezni. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,90 méterre - ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, legfeljebb 2,10 méterre - lehet.

(3) A hátsó helyzetjelző ködlámpa elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak külön kapcsolóval, a helyzetjelző lámpák bekapcsolt állapotában legyen bekapcsolható.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000006.KOH
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

Válasz Gyula felvetésére (2)

(Mester Imre, szakoktató, 2011.02.21 19:28)

Ha az útburkolati viszonyok az átlagosnál rosszabbak voltak, az nem csak a másik jármű felelősségét növeli, hanem az önét is.
Ha nem jól látja be az úttesten közlekedőket, akkor legyen óvatosabb. Önnek is igaza lehet.
Mindenképpen egy ügyvédet javaslok, illetve ezen az oldalon keressen hasonló témát (esetleg)
http://www.jogiforum.hu/
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

Válasz Gyula felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2011.02.21 19:22)

Kedves Gyula!

Csak akkor számít ön is közlekedőnek és nem elindulni szándékozónak, ha megérkezett járművének teljes terjedelmével - ebben az esetben - a sávba, ahova tartott. Ha csak a gépkocsi egy része volt ott, az még nem ezt jelenti, hanem az elsőbbségadási kötelezettséget.

IV. RÉSZ

A járműközlekedésre vonatkozó szabályok

I. fejezet

A járműközlekedés általános szabályai

Elindulás

24. § (1) Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveket ide nem értve - elsőbbsége van.

(2) Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell.

(3) Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.

A balesetben résztvevő másik járművezető részére véleményem szerint csak polgári peres úton tud árigényt érvényesíteni, illetve javasolnám azt, hogy esetleg a rendőrség felé is próbálkozzon egy válaszlevélben.
Azonban utóbbi eredményességére nem sok sikert látok, hiszen önnek elsőbbséget (!) kell adnia elinduláskor a forgalomban már résztvevőknek és ezt nem úgy, hogy éppen becsusszan előttük. Sajnos, abban igaza van a Rendőrségnek, hogyha nem jól látja be az útszakaszt, akkor elsősorban önnek kell "tennie", nem az esetleges rossz műszaki állapotban lévő jármű vezetőjének, aki ön szerint és feltételezhetőleg gyorsabban hajtott a megengedettnél. Ez már bírósági kategória, ahol a bíró mérlegeli a körülményeket.
Őket a fentiekért feljelentheti tudomásom szerint, illetve, mint említettem panasszal, válasszal élhet a Rendőrség felé (is) - sajnos, mivel nem vagyok jogász vagy ügyvéd, ebben nem tudok segíteni. És azért sem, mert nem találkoztam hasonló esettel eddig. Tanácsot egy ügyvédtől kérjen, hogy miképpen tegye meg a "panaszt"; milyen jogi formulával, címzéssel és megfogalmazással éljen. Én mindenképpen erre bíztatom.
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

Győr

(Juhász Gyula, 2011.02.21 19:06)

u.i. az úttest erősen havas, latyakos volt.

Győr

(Juhász Gyula, 2011.02.21 19:03)

Tisztelt Mester Úr!
Kérem segítsen nekem helyesen látnom.Személyautómmal a munkahelyemről hajtottam ki egy kapu bejáróból, balra nagyívben, szinte csordogálva kifelé, mivel a balra kanyarodásomhoz való jó belátásomat zavarta egy a baloldalon félig a járdán, és félig az úttesten parkoló kisteherautó. Az autómmal már átléptem a képzeletbeli felezővonalat(kétirányú keskeny útról van szó, utburkolati jel nincs felfestve)amikor egy balról érkező személyautó fékezett, és az álló autóm jobb elejéhez csúszott, az autókban kis sérülések keletkeztek. Amikor észleltem a balról érkező autót megálltam, a másik autóban két fiatalember ült, akik beszélgettek(láttam) és mire észrevett és fékezett nekem csúszott.Az autóján kopott nyári gumik voltak és véleményem szerint relatíve gyorshajtott, nem a látási és közlekedési viszonyoknak megfelelően közlekedett.
Megbüntettek, a KRESZ 24.paragrafus első bekezdésére hivatkoztak.
A koccanáskor az autóm állt,mivel én észleltem az érkező autót, ellenben ő engem nem vett észre időben, a képzeletbeli felezővonalat bőven átléptem már.Megbüntettek egy paragrafusra hivatkozva, azt mondták, hogy ha nam jól látom be a bal oldalt, oda kellett volna valakit állítani, hogy irányítson. Egyedül voltam, senki nem volt a közelben aki segíteni tudott volna.
Kénytelen vagyok a balhét elvinni?
Álláspontom szerint a relatíve gyorshajtás is egy paragrafus, a koccanás soha nem jött volna létre, ha az érkező autő megfelelő műszaki és figyelmi állapotban érkezik.Számít az ilyen esetben, ha az autó már átlépte a (képzeletbeli)felezővonalat? A KRESZ24. paragrafusa számomra nagyon tág leírás,engem hoztak ki 100%-ra hibásnak pedig nagyon nagyon körültekintő voltam és ezért bánt a dolog. Ez esetben a másik fél viselkedése nem számít? Pedig erre is van bőven KRESZ jogszabály.?
Köszönöm a segítségét!
Tisztelettel Juhász Gyula

Válasz Kocsis Géza felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2011.02.21 18:24)

Kedves Kocsis Úr!
Megállni ("A megállást irányjelzéssel jelezni kell") lehetőség szerint (törekedni kell erre!) az úttesten kívül kell: lakott területen kívüli úttestnél, várakozni azonban csak az úttesten kívül szabad:
41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is. (ahol megállni tilos, ott várakozni is tilos)
(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:
b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;

Az útpadkán történő megállásra vagy várakozásra az általam említett kiegészítő tábla (és néhány rendelkezés vonatkozik) Az útpadkán "legtöbbször és jellemzően" nem tilos várakozni.
"...ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik..." akkor nemcsak a menetirány szerinti jobb oldalon állhat meg lakott területen - ez is ott van a 40. § (1) bekezdésben, tehát közúti jelzésből vagy rendelkezésből (egyéb szabályból) más is következhet.

Visszatérve a 3 méterrel kapcsolatos felvetésre: egy sáv szélessége felfestve 2,75 méter, ha nincs felfestve és úgy általában véve a szélességét (a KRESZ szerint, mindjárt idézem is), akkor 3 méter - hiszen egy gépjármű (jármű) nem lehet szélesebb 2,5 méternél (ha igen akkor túlméretes és csak útvonal engedéllyel és kísérő kocsival közlekedhet). A legfeljebb 2,5 méter szélességű járműnek el kell férni egy sávban, mely 2,75-3 méter széles.
Tilos úgy várakozni (megállni pár esetben szabad), hogy ne maradjon a jármű elhaladására a saját sávjában 3 méter széles hely. Például a látszódó (képzeletbeli) vagy valóságos felezővonalig. A várakozó jármű nem kényszerítheti a másik járművet kitérésre!

A jogszabályban mindez szerepel, mégpedig
40. § (5) Tilos megállni:
b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;

Értelemszerűen ide tartozik még ez a rész is
40. § (2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.
Mert az 5,5 méter adódik a 3 méter forgalmi sávból és a jobb oldalon szabályosan várakozni szándékozók járművének 2,5 méter szélességéből.

Gondolom, nehéz így a jogszabályból "összeszedni" az információkat, a KRESZ tanfolyam régebben lehetett, ahol tulajdonképpen szóban sokkal egyszerűbb elmagyarázni, de leginkább megérteni a megállás és a várakozás szabályait és azok összefüggéseit.

Ajánlom, hogyha megnyitja a net.jogtár.hu jogszabályi oldalát, sokkal könnyebben keres és talál (!), ha a böngésző "Keresés" funkcióját is használja: a kereső ablakába beírja az ön által keresett szót és csak a "Következő" menügombra kell kattintgatni a következő találathoz a jogszabályban, mely sajnos nem túl rövid.

Remélem, segítettem!
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

Parkolás

(Kocsis Géza, 2011.02.21 17:15)


Kedves Mester úr!

A Kresz 40. § (1) szerint járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak AZ ÚTTEST menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.

A Kresz függelék szerint:

Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

Ha behelyezzük a 40. § (1)- be az úttest fogalmát, az alapján úgy tűnhet, hogy megállni (és várakozni) csak az út közúti járművek közlekedésére szolgáló részének jobb szélén szabad. (tehát útpadkán - amire külön meghatározás van a függelékben- nem)

A (4) bekezdés beszél a lakott területen kívüli helyzetről, eszerint járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.

eszerint lakott területen kívül, lehetőséghez képest úttesten kívül kell megállni, de mivel lakott területre nincs eltérő szabály, ott kifejezetten az ÚTTEST menetirány szerinti jobb szélét írja elő a megállásra a Kresz?
Vagy nem így kell értelmezni?

Meg tudná mondani még, hogy melyik jogszabályban van leírva ez a 3 méteres szabály, amit írt? Sajnos azt nem találtam meg.

Köszönöm válaszát!

Válasz K. Géza felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2011.02.20 21:27)

Tisztelt Kocsis Úr!

Az útpadkán jellemzően csak akkor tilos várakozni, ha a "Megállni tilos" vagy "Várakozni tilos" jelzőtáblák alatt "Útpadkán sem" kiegészítő tábla található.
Én azt hiszem, minden információ megtalálható a 40. és 41. §-ban. Nem tudom, honnan vette, hogy csak az úttesten lehet megállni. Mégis honnan? Idézné - pontosan - a forrást? Mert nem értem a felvetés e részét.
Az ön által említett esetre vonatkozóan, ha az útszakasz
- kétirányú forgalomra alkalmas, akkor, ha nagyon leegyszerüsítem (!) a kérdést - legalább 3 méter szabad helynek kell maradnia az úttest képzeletbeli (nem látszódó) vagy valóságos (látszódó) felezővonaláig a várakozó jármű mellett balra.
- ha egyirányú útszakaszról van szó akkor minimum 3 méter szabad hely szükséges a járműtől balra.

Lakott terület vagy lakott területen kívül
Ön arra gondolhatott talán, hogy lakott területen kívüli főútvonalon:
- megállni nem tilos: lehetőleg az úttestről minél jobban a padka felé, padkára kell megállni
- várakozni tilos az úttesten!(lakott területen kívüli főútvonalon)
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

rozsako@vipmail.hu

(Kocsis Géza, 2011.02.10 15:35)

Tisztelt Mester Úr!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy lakott területen belül (egy kis mellékutcában) szabályos-e várakozni oly módon, hogy az autó félig az úttesten, félig a padkán áll a menetirány szerinti jobboldalon? (Várakozást, megállást tíltó tábla nincs) Mennyire kell szígorúan értelmezni a KRESZ 40. § (1)-t, mely szerint csak az ÚTTESTEN lehet megállni?

Válasz Motoros felvetéseire

(Mester Imre, szakoktató, 2011.02.08 21:27)

Az említett jobbra helyezkedés balra kanyarodás előtt gyakorlatlanságból fakadhat illetőleg szűk utcába való bekanyarodáskor érthető művelet, esetleg vagy éppenhogy a saroktól 5 méteres távolságon belül szabálytalanul várakozók miatt kényszerül erre a másik járművezető. Éppen ezért kell "azt" megbüntetni.

A gyalogos észre kell venni, mert ő nehezebben veszi észre járművet és sebezhetőbb. A motorral közlekedők tudják igazán, mennyire nehéz "látni és látszani", hiszen egy kisebb szélességű járművet, úgymint motorost, segédmotoros kerékpárost, kerékpárost sokkal nehezebb észrevenni a forgalomban.
Addig jó, amíg (meg)van a közlekedőnek a lelkiismeretfurdalása ... csak ne legyen "komolyabban" is.
Meg kell szokni, hogy a gyalogosátkelőhelyek olyanok, mint a "Vasúti átjáró". A következmény nem az, hogy "meghalunk", hanem: nyáron csikos barnaság, és rossz álmok.
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

dangerlife@freemail.hu

(Motoros, 2011.02.08 14:05)

A gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van.
Sőt, most már olyan lassan kell megközelíteni a gyalogátkelőhelyet, hogy adott esetben meg is lehessen állni.
Ez stimmel.
Azonban vannak olyan széles, több sávos utak, ahol egyszerűen nem veszem észre ha bal oldalról valaki lelép és elkezdi megközelíteni a jobb oldali sávot. Olyankor lelkiismeretfurdalásom van hogy nem tartottam be a kreszt. Menet közben sokszor annyi mindenre kell koncentrálni, hogy egyszeűen kiesik a látótérből a bal oldali sáv.

dangerlife@freemail.hu

(Motoros, 2011.02.08 13:55)

A balra kanyarodás szabályainak megsértése miatt rengetegszer mérgelődöm.
Nem tudom, hogy az oktatás vagy mi miatt van az, hogy balra, nagy ívben kanyarodáskor kivétel nélkül mindenki jobbra húzódik, betekeri a kormányt jobbra, a kocsi orra jobbra lóg, és onnan kanyarodik balra.
Így aki kis ívben szeretne jobbra kanyarodni, esélye sincs hogy az előtte levőtől jobbra el tudjon menni. Észvesztő.

Válasz göndör felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2011.01.29 23:41)

Kedves Göndör!
Nem látok előző hozzászólást, ezek szerint (véleményem szrint) más fórumon tette fel a kérdést. Nagyon örülök viszont a téma felvetésnek, mert érdekes dolgot vet fel:
"37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos."

Én annyit tennék ehhez hozzá, amit a KRESZ órán is el kell mondani, hogy olyan járművel sem szabad ráhajtani az autópályára vagy autóútra, mely nem haladhat legalább 60 km/órával, például; mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel, teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral, lánctalpas járművel, állati erővel vont járművel és kézikocsival ... és ezeknél az esetleges vontatmányt is belevéve, ha járműszerelvényről van szó.
Másképpen: egy feltunningolt segédmotor, mely például 80 km/óra sebességre képes, nem hajthat fel, mert legfeljebb 40 km/órával közlekedhet a KRESZ szerint!
Miért is létezik ez a szabály:
"26. § (5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza."
Ez az indokolatlan lassú haladás fogalma.
A régebbi jogszabályban még szerepelt az is (most nem látom), hogy lakott területen az indokolatlan lassú haladás a 25 km/óra sebességnél lassabban haladás (indokolatlan esetben, ezt ez "váltotta" fel; "nem szabad olyan lassan haladni, hogy a kirakatüvegeket nézegetem")
Tehát én nem látom, hogy önnek válaszoltam volna valamit is.

Nem veheti ki feltétlenül a rendőr, ha nem INDOKKAL halad lassabban 60 km/óránál - például csúcsforgalom vagy rossz út,- és időjárási viszonyok miatt, stb., az könnyen eldönthető, hogy van-e valamilyen elfogadható INDOKA haladási sebességére.
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

Budapest

(göndör, 2011.01.29 19:07)

Tisztelt Mester Úr!
Autópályára felhajtani csak olyan gépjárművel szabad,amely sík úton önerejéből képes 60km/h-ás sebességre.Eddig OK! Tehát ha én 55km/h-val megyek kivehet a rendőr, pedig táblával nincs jelezve a kötelező legkisebb sebesség és a kreszben is csak annyi van amit az első mondatban írtam! Köszönöm válaszát. göndör

Válasz by-passer felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2011.01.28 13:49)

Kedves by-passer!
"Füves részen vagy parkosított részen" a közterület-felügyeleti szabályozás szerint tilos megállni (nem a KRESZ szerint), ezért igen magas pénzbírság jár - akár megállásért is. Kicsit tovább is lehet "lapozni" a 41. §-hoz, ez a várakozás szabályait részletezi. A 40. § a megállás szabályait részletezi! A kettő között van egy enyhe különbség :)

Egy régebbi válaszomat idézem:
Megállás 40 § (ahol megállni tilos, ott várakozni is tilos), várakozás 41 §.

Vonatkozóan:
Járdán megállni csak akkor szabad, ha az ENGEDÉLYEZETT, lásd az említett paragrafusokat.
"(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg."
Fél autóval sem ... "picit" sem szabad. (Picit sem szabad törvényt sérteni)

Közterület-felügyeleti szabályozás, azaz tiltás (nem KRESZ):
"60/1995.(XII.11) 14/B.§(1) Zöld területet annak rendeltetésével ellentétes módon vagy célra vett igénybe."
Senkinek sem szabad zöld területen vagy ú.n. parkosított területen megállnia (még a mozgáskorlátozottnak sem), de a félreértések elkerülése végett: ha van rajta fű, ha nincs.

Ha nincs kijelölve a járdán a várakozás helye, akkor ott nem szabad várakozni (kivételek), füvön egyáltalán nem szabad várakozni (nincs kivétel).

Megoldás:
Megállni, várakozni módja parkolóban vagy például oly módon az úttesten, hogy az úttest képzeletbeli vagy valóságos felezővonaláig 3 méter (egy sáv szélesség) marad. További lehetőségek helyhiány miatt a 40 § és 41 § - ban.
Remélem, segítettem!
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

parkolás

(by-passer, 2011.01.25 11:43)

Tisztelt Mester Úr! Útmenti parkolással kapcsolatosan szeretném szakvéleményét kérni. Családi házas övezet, igen keskeny utca, ahol két szembehaladó jármű csak abban az esetben fér el egymás mellett, ha mindkettő letér az útról (egyik oldalon térkővel kirakott vízelvezető mélyedés + keskeny kb. 1m széles járda, másik oldalon 1-1,5m széles füves rész). Tábla nem jelzi a megállással ill. várakozással kapcsolatos elvárásokat. Szabályosan parkol-e a füves oldalon (menetirány szerinti jobb oldalon) az ottlakó a saját háza előtt úgy, hogy kb. kerék-szélességben rálóg az útra, az ottközlekedőknek (autós, gyalogos forgalom számára) fennmaradó hely pedig talán a vízelvezetővel és járdával együtt össz. 3 méter széles (a szemben található ház kerítéséig).? Az út ezen szakasza (vízelvezető és járda nélkül) épphogy egy autónyi szélességű. Szabályosan parkol-e itt bárki (bármelyik oldalon)? Itt milyen szabály az irányadó? (A 40§ (b) pontja a jármű és az úttest másik szélén álló jármű közti távolságról ír csak.)

Válasz Báró felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2011.01.16 14:13)

Igen, jogosan jelentette fel a rendőr. A "Mozgáskorlátozottak részére kijelölt várakozóhely" kizárólag a mozgáskorlátozott járművei részére van kijelölve. Bár megállhatnak és várakozhatnak (fényjelzés használatával) ott még a megkülönböztető jelzésekkel ellátott járművek (rendőr, mentő, tűzoltó, stb.). A taxi ugye nem ebbe a csoportba tartozik?!
Szerintem az utas is megérti, hogy nem ott áll meg, hanem "5 méterrel" arrébb ... és a KRESZ sem ad erre önnek engedélyt.
Üdv.: Mester Imre, szakoktató


« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11

Következő »