Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elfeledett KRESZ-szabályok

2008.04.30

Valószínűleg mindenki látott olyan autóst, aki lassított a piros lámpánál, majd miután látta, hogy nem jön senki, nyugodtan áthajtott rajta. Szabálytalankodott, de tudott róla. Sok közlekedőnek viszont fogalma sincs, hogy nemcsak veszélyesen vagy másokat zavarva autózik, hanem a KRESZ-t is megszegi. A leginkább elfeledett szabálytalanságokat gyűjtöttük össze.

 Szögezzük le az elején: gyakorlatilag bárkinek lehet jogosítványa, csak a megszerzésére fordított idő és pénz mennyisége változó. Ha pedig valaki megkapja a vezetői engedélyt és utána megfelel az időszakos orvosi vizsgálatokon, soha többet nem kell számot adnia vezetési tudásáról, arról, mennyire ismeri a szabályokat. Elvileg éppúgy részt vehet a forgalomban az a nagypapa, aki még a balra tarts idején, jobbkormányos autóban szerzett jogosítványt, amikor még nemhogy autópálya, de autóút sem volt, amikor a kóborló haszonállatok, a patkószegek és a lócitrom jelentette az automobilistára leselkedő legnagyobb veszélyt.

A piros lámpán nem szabad átmenni. A sebességkorlátozást be kell tartani. A záróvonalat nem szabad átlépni. Ritkán figyelmetlenségből, gyakran tudatosan megszegett, de közismert szabályok, amelyekkel talán a közlekedés néhány éve még kissé képzetlen résztvevői is tisztában vannak már. Alább nem ilyen példákat sorolunk fel, hanem olyan szituációkat, amelyekben a vezetők legtöbbször nem is tudják, hogy megszegik a KRESZ-t. A válogatás saját tapasztalatainkon alapul, de kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére a témában. Az észrevételek alapján kiegészítjük a listát, és megkérdezzük a szabályokat alkotók és az azok betartatásáért felelős szakemberek véleményét.

 

Jobbra húzódás elmulasztása

Forrás: [origo]

 Az általános szemlélet szerint a külső sáv kizárólag kerékpárok, segédmotorok, lovas kocsik és hatéves részletre vett kétmilliós autók számára fenntartott terület, sikeres ember csak a belső sávban halad. Mintha sínen menne, lehetetlen kitéríteni. Ha éppen nem siet, nyugodtan elautózgat ötvennel a hetvenes tábla hatálya alatt a belső sávban. A mögötte balra indexeléssel vagy fényszóróvillogással előzési szándékát tudató autós jelzéseit agresszivitásnak veszi, csak azért sem alázkodik meg. A vége általában az, hogy a hátul lévő autós jobbról megelőzi - ami lakott területen kívül éppúgy szabálytalan, mint kis forgalomban vagy az előzés után is folyamatosan a belső sávban haladni. Gyorsforgalmi utakon különösen balesetveszélyes magatartás, amelyre újabban feliratok is figyelmeztetnek az autópályák információs kijelzőin. 

25. § (2) Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.
36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.

 

Kanyarodó főút

Úgy látszik, hatásos a közoktatás, az egyenes definíciója mélyen bevésődött az autósokba. Pedig a KRESZ-ben néha a görbe is egyenes: ha a főút kanyarodik, az egyenesen haladó autó a szabály szerint nem egyenesen halad, hanem jobbra kanyarodik, tehát jeleznie kell irányváltoztatási szándékát. Így a mellékútról érkező is tudja, nem kell várnia, ráhajthat a főútra.

29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni.

  

Körforgalom

Az egyik legzseniálisabb forgalomtechnikai találmány, amely az irányjelzés elmulasztásával elveszti egyik fő előnyét. Behajtáskor nem, de kihajtáskor kötelező indexelni, így a becsatlakozó már akkor elindulhat, amikor a jobbra indexelő autó még a körforgalomban van, így jelentősen gyorsítható a forgalom. 

29. § (2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is.

 

Balra kanyarodás egyirányú utcából

Itt bezzeg nagy arányban érvényesül a jobbra húzódás elve. Pedig az egyirányú utca nem csak azért különleges hely, mert a menetirány szerinti bal oldalon is szabályos parkolni, hanem azért is, mert balra kanyarodásnál nem a középvonalhoz, hanem az úttest bal széléhez kell húzódni. 

31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel
a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,
b) útburkolati jelek hiányában (...)
- balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni.

 

Jobbra kanyarodás buszsávos úton

 Felsorolásunkba nem illeszkedik a buszsávon haladók esete, hiszen ők pontosan tudják, hogy szabálytalanok. Sokan viszont éppen ellenkezően viselkednek, úgy tekintenek a BUSZ feliratú aszfaltcsíkra, mintha valamilyen különleges, a gumiabroncsot fél pillanat alatt szétmaró felület lenne, amelyet csak keresztezni szabad, de ott haladni egy métert sem. Tévedés. Azon utcák előtt, amelyekbe jobbra szabad kanyarodni, a záróvonal mellé (vagy helyett) már az úttorkolat előtt szaggatott vonalat festenek; jobbra tehát nem a buszsávon át kell kanyarodni, hanem a buszsávból. 

31. § (8) Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá

 Forrás: [origo]

 

Megállás az úttest bal oldalán

 Kétirányú úton csak az úttest jobb oldalán szabad megállni, a bal oldalon csak a szemből érkezőknek - elvileg. Soha nem láttam még, hogy bárkit megbüntettek volna a szabály megszegéséért. Kivéve persze, ha nem fizetett a parkolásért.

40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

 

Kereszteződésbe szorult autók

Piros, sárga, zöld, sárga, piros - és semmi nem történik, a dudáláson kívül. Lehetetlen átjutni az út túloldalára, hiszen azok az optimista autóstársak állnak keresztben előttünk, akik bíztak benne, hogy majdcsak megindul előttük a kocsisor. De nem tud, hiszen a következő saroknál előttük is blokádot alkotnak a hasonlóan gondolkodók. A folyamat öngerjesztő, a harmadik tétlenül töltött zöld után már akkor is elindul a jogosan ideges vezető, ha ő sem tud biztosan átjutni. A problémát ismerik a hatóságok, egyre több csomópontban festettek fel ferdén csíkozott sárga mezőket, de a tapasztalatok szerint ezt sokan érdekes dekorációként kezelik. Hatásosabb módszer, hogy csúcsforgalomban rendőrök állítják meg a forgalmat, nehogy beszoruljanak, de erre semmi szükség nem lenne, ha az emberek ismernék a KRESZ vonatkozó paragrafusát, amely teljesen egyértelműen fogalmaz.

9. § (7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.

 

Gyalogosok elsőbbsége

Fotó: MTI

Néha a gyalogosok is joggal érezhetik úgy magukat, mint a csiga, aki az út túloldalára nézve felsóhajt: oda születni kell. Átkelni egy többsávos úton még zebrán is kihívás, ha nincs jelzőlámpa. A legveszélyesebb, ha az egyik sávban megáll az autó, a másikban viszont nem. Éppen ezért kötelező az összes sávban haladó járműnek megállni, ha a járókelő az úttestre lép, és átengedni őt. Különös divat a "tíz centire húzok el a sarkától" játék, természetesen ez is tilos.
Sok helyen nincs zebra, de létezik egy szintén feledésbe merült másik szabály, amely útkereszteződénél elsőbbséget biztosít a gyalogosoknak azon az úton, amelyre a jármű kanyarodik. Tehát nem csupán udvariatlanság elszáguldani előttük, hanem szabálytalan is.

43. § (1) Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(3) A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

 

Ködfényszóró használata

 Ritka találó kifejezés a ködlámpa, sokan mégsem értik. Csak ködben vagy erős esőben, hóesésben - tehát tényleg indokolt esetben - szabad használni. Az erős szó a hangsúlyos, néhány csepp eső nem számít annak, csak a vízfüggöny. Az első ködfényszóróknál jóval zavaróbb a hátsó felesleges használata, ha nem fűződik különös érdek a mögöttünk lévő retinájának kiégetéséhez, kapcsoljuk ki.

44. § (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

 

Hátsó biztonsági öv használata

Nemrég részletesen foglalkoztunk a biztonsági öv fontosságával, most csak a KRESZ-vonatkozásról szólunk. Sokan hiszik, hogy a hátsó biztonsági öv használata nem, vagy csak lakott területen kívül kötelező, de a helyzet sokkal világosabb: az első és hátsó utasoknak egyaránt mindig be kell kapcsolniuk. (az orvos a biztonsági öv használata alól felmentést adhat)

48. § (5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve.

Figyelmeztető jelzést használó járművek

A kukásautók, locsolókocsik, seprőgépek és más, sárga villogóval felszerelt járművek több szabály alól mentességet élveznek. Nem kell jobbra húzódniuk, tiltott helyen is megállhatnak, este 10 és reggel 6 óra között szemből is behajthatnak az egyirányú utcában, osztottpályás úttesten haladhatnak a menetiránnyal szemben.

50. § (2) A figyelmeztető jelzést használó, út- vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza, (...)
b) 22 és 6 óra között - a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;
e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.

 

Kilógó csomag szállítása

Fenyőfa, bicikli, lapra szerelt szekrény - néhány gyakori tárgy, amely általában nem fér a karosszériába, ezért kilóg a csomagtartóból, amelynek ajtaját gumipókkal vagy hevederrel húzzák le. Persze, piros rongyot kell a végére kötni - gondolják sokan, rosszul. Valóban meg kell jelölni a legfeljebb a meghatározott hosszúságban túlnyúló holmikat, amelyeket viszont legfeljebb a tetőcsomagtartón szállíthatjuk, mivel utazás közben a jármű valamennyi ajtaját csukva kell tartani.

47. § (2) A rakományt a járművön - annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány (..)

b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja.

 
 

Féjja Zsolt 2007. 08. 29.
www.origo.hu/auto/20070829-elfeledett-kreszszabalyok.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Szekszárd

(S-né, 2010.10.05 17:03)

Tisztelt Uram!
A KRESZ szerint tilos várakozni-egyebek mellett- ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozza.
Kérdésem: vonatkozik-e ez a szabály egy olyan "kapura", amelyen csak gyalogosan lehet közlekedni (ez az én olvasatomban inkább ajtó), tehát itt fel sem merül, hogy a jármű akadályozná az ingatlanba való behajtást, mert nem lehet behajtani.
Köszönettel. S-né

Válasz Margit felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2010.10.03 01:38)

Helyesen látja a tiltó táblák hatályát.
Azonban a kapu előtt történő várakozást a KRESZ szabálya tiltja, tilalmi jelzőtábláktól és kiegészítő tábláiktól függetlenül, kapu előtt csak megállni szabad (hiszen ezt a "Megállni tilos" jelzőtábla sem tiltja).
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

XVIII. Budapest

(Csanádi Margit, 2010.10.01 19:18)

Tisztelt Uram! Adott egy kétirányú utca,, mely kanyarodik - a kanyar előtt megállni tilos tábla, alatta kiegészítő tábla előre néző nyíllal, a kanyar után pár méterre másik megállni tilos tábla kiegészítő táblával, vissza felé néző nyillal.(mondhatnám azt is, hogy a két nyíl egymással szembe néz) én úgy értelmezem, hogy ez a két tábla a kanyarban való megállást tiltja.. A kanyar után lévő megállni tilos tábla után lehet parkolni a ház előtt, vagy sem, ha ott vissza felé mutat a nyíl.

Válaszok János felvetéseire

(Mester Imre, szakoktató, 2010.09.24 19:48)

- Útkereszteződéssel szemben akkor lehet várakozni, ha a jármű a szabályosan közlekedő járművek bekanyarodását nem akadályozza. Lehet.
- Ha egyirányú út menetirány szerinti jobb oldalán van kihelyezve a "Megállni tilos" jelzőtábla, akkor - egyéb tilalom hiányában - a bal oldalon meg lehet állni, ha a jármű jobb oldalától az úttest jobb széléig legalább 5,5 méter szabad hely marad. (erről nemrég írtam is)
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

3526,Miskolc,Szentpéteri kapu 10.

(hriczu Zsolt, 2010.09.18 22:48)

Kérdezném,hogy a rendszámmal kiegészitett mozgáskorlátozott parkolóhely,ahol nincs felfestés ,a tábla előtt,vagy után van hatálya? előtte,és utána is megoldott a parkolás.sőt,a mozgáskorlátozott úr kérte,hogy a tábla után parkolhason.én kb 3 éve a tábla előtt parkolok,és a közterületesk megbüntettek.Hiába mentünk be együtt a rokkant úrral,hogy nem foglaltam el a helyét,nem foglalkoztak velünk.Azt mondták,hogy egy kresz szabályt megszegtem.mi ezzel kapcsolatban a véleményük?

Szeged

(János, 2010.09.10 08:48)

Bocs, még egy kérdés:
Ha egyirányú utca jobb oldalán ki van helyezve a megállni tilos tábla, akkor a bal oldalon meg lehet-e állni?

Köszönöm előre is!

Szeged

(János, 2010.09.10 08:46)

Üdv!

Kérdésem lenne, hogy útkereszteződessel szemben lehet-e parkolni?

Köszönöm,

János

Válasz csibi felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2010.09.07 20:01)

Egyirányú utcában a KRESZ szerint a "menetirány szerinti jobb oldalon" úgy szabad várakozni, hogy az úttest bal oldalának széléig legalább 3 méter széles hely marad.
A menetirány szerinti bal oldalon (ha ezt nem tiltja szabály, jelzőtábla, útburkolati jel), úgy szabad várakozni, hogy az úttest jobb oldaláig legalább 5,5 méter széles hely marad (3 méter egy forgalmi sáv és 2,5 méter egy várakozó jármű szélessége, összeadva ez az 5,5 méter).

Az ön esetében is 3 méter helynek kellene maradnia, ahol a rákanyarodást meg kéne oldania.
Ha ez a várakozóhely kialakítása és az ott várakozó járművek miatt nem lehetséges, akkor az illetékes önkormányzathoz forduljon kérésével, mert erre nem a KRESZ, hanem ők adhatnak megoldást (a valóságban).

Megoldás lehet a járdán keresztül a lejáró ívének kanyarodáshoz szükséges kiszélesítése - amihez az önkormányzatnak természetesen hozzá kell járulnia, szükség esetén a kivitelezés költségét is magára vállalva, de a pontos rendelkezést nem ismerem, erről nyilatkozni fognak szóban vagy írásban - ha írásban küldte el problémáját, ami mindenképpen célszerű, legalábbis a szóbeli érdeklődés után.
Ha nem marad 3 méter (forgalmi sáv), akkor is ugyanez a megoldás, mert az önkormányzatok pár esetben nem egy ember, hanem a lakosság (több ember) érdekeit nézik ... természetesen "valamilyen" kártalanításra, megnyugtató megoldásra önnek joga van. Ez viszont főleg jogi és nem közlekedési ügy elsősorban. Ha elakad vagy falba ütközik, ajánlom a Jogi Fórum nevű oldalt, ott kell megkeresni a megfelelő topikot és feltennie a jogászoknak a kérdést (polgári jog illetőleg önkormányzati törvény)
Üdv: Mester Imre, szakoktató

pécs

(csibi, 2010.09.07 09:36)

Az ingatlanom előtt a parkoló társaság felfestette az úttesten a parkoló helyeket. A munkák során nem vették figyelembe a szembe oldali szabályosan- járdalejtésel kialakított -kapubejárómat. Mivel az utca egyirányú, keskeny lehetetlen a be- kikanyarodás a telekről. Az útburkolati jel - kapubejáró - szabályában kérem a segítségét, ill. a kresz szabály idézését. Köszi, üdv:

Válasz Jocó felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2010.08.13 22:34)

Fogalomzavar. Nem nagyon tudom elképzelni a helyet, ahol jobbra kanyarodásom előtt a tőlem jobbra eső sávban a járművek egyenesen továbbhaladhatnának.
Jobbra kanyarodni csak úgy szabad, ha besorolunk:
- az úttest menetirány szerinti jobb szélső sávjába, illetőleg
- ha kanyarodósáv van kijelölve, abba (ha több van a kanyarodósávból, bármelyikbe), illetőleg
- a busz forgalmi sávba (kötelező), illetőleg
- a nyitott kerékpáros sávba és a kerékpáros nyomba (2010 jan. 01-től), de a zárt kerékpársávra tilos
- A villamospályára besorolás nem kötelező (és csak akkor engedélyezett, ha az útburkolati jelek /terelővonalak-sávelválasztó vonalak/ nem láthatóak)

Az autóbusz forgalmi sávot tudom elképzelni, mint egyetlen lehetőséget, ahol a busz, megkülönböztető jelzésű jármű, taxi egyenesen haladhat tovább ... azonban nekünk is be kell sorolni oda (kötelező), így a kérdés véleményem szerint csak a zárt kerékpáros sáv jelenléténél merülhet fel, mert az itt közlekedő és egyenesen továbbhaladó kerékpárosokat el kell engedni (egyenesen haladók elsőbbsége szabály alapján).
Ha a kerékpáros balra szándékozik kanyarodni és ön jobbra akkor a kanyarodási szabály alapján önnek van elsőbbsége.

Ha tud esetleg fotót készíteni (melyen minden tábla és útburkolati jel látszik - lehet több is) és azt az e-mail címemre elküldi, akkor jobban megértem a forgalmi szituációt.
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

mátészalka

(Jocó, 2010.08.13 15:06)

fő útról kanyarodik le egy autó jobbra és közben több autó áll és meg kell várni míg le tér

Válasz Ágnes felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2010.07.29 17:27)

Kedves Ágnes!
Jobban meg kell nézni a KRESZ-t, egészen "konkrét" a témakörben.
Megállás 40 § (ahol megállni tilos, ott várakozni is tilos), várakozás 41 §.

Vonatkozóan:
Járdán megállni csak akkor szabad, ha az ENGEDÉLYEZETT, lásd az említett paragrafusokat.
"(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg."
Fél autóval sem ... "picit" sem szabad. (Picit sem szabad törvényt sérteni)

Közterület-felügyeleti szabályozás, azaz tiltás (nem KRESZ):
"60/1995.(XII.11) 14/B.§(1) Zöld területet annak rendeltetésével ellentétes módon vagy célra vett igénybe."
Senkinek sem szabad zöld területen vagy ú.n. parkosított területen megállnia (még a mozgáskorlátozottnak sem), de a félreértések elkerülése végett: ha van rajta fű, ha nincs.

Ha nincs kijelölve a járdán a várakozás helye, akkor ott nem szabad várakozni (kivételek), füvön egyáltalán nem szabad várakozni (nincs kivétel).

Megoldás:
Megállni, várakozni módja parkolóban vagy például oly módon az úttesten, hogy az úttest képzeletbeli vagy valóságos felezővonaláig 3 méter (egy sáv szélesség) marad. További lehetőségek helyhiány miatt a 40 § és 41 § - ban.
Remélem, segítettem!
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

Főútvonal mentén parkolás

(Makrai Ágnes, 2010.07.28 10:58)

Tisztelt Szakoktató Úr!
Főútvonal mentén lakom, ahol a megállni, várakozni a házak előtt nem tiltja semmilyen tábla. A kérdésem az, hogy a KRESZBEN konkrétan erre vonatkozólag nem találtam semmilyen leítást, hogy mikor engedi illetve mikor tiltja. A házak előtt járda illetve zöld felület van. Van aki úgy áll meg, hogy az úttestre lóg a fél autó, van aki teljesen feláll. Kérem adjon választ, hogy mi helyes parkolási mód ilyen esetben.

Köszönettel: Makrai Ágnes

Válasz Krisztián felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2010.07.17 11:27)

Kedves Krisztián!

Nem kötelező, csak kell(ene), hasonlóan , mint a lakott terülten belül megállóból elindulni szándékozó, menetrend szerint közlekedő, autóbusz, trolibusz "elindulását segíteni". Másrészt arra is gondolni kell, hogy gyermekek mentése esetén, a szirénát (hang alapú jelzést) érthető okokból nem mindig használja a mentő, hiszen az eléggé zajos azaz a mentőgépkocsiban tartózkodó beteg gyermeket "zavarhatja", megijesztheti. Szerintem ez elég fontos tényező. Másrészt a dac, "azért sem" attitűd fogalmát a KRESZ elutasítja, a mások segítése értelmezendő elsőrendűként.
Egyébként a megkülönböztető jelzéseket használó járműnek meg kell győződnie arról, hogy a kötelező elsőbbségét, a továbbhaladási jogot meg adták-e neki.
"49. §
(2) A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője - a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve - a közúti jelzéseket, továbbá a 24-43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha
- magatartásával a közlekedés biztonságát,
- valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.
Természetesen használni kell a jelzéseket, többes számban is
"49. §
(1) A gépjármű megkülönböztető jelezéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a
- feladat sürgős ellátása,
- a személy-, élet- és vagyonbiztonság,
- továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik."
Igyekezni kell a csak hangjelzést használó járművet is elengedni, ebben az esetben a többszörös segítő szándékkal élni lehet, visszaélni nem!
A vonatkozó jogszabály még egy része
"42. § Magatartás a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szemben

(1) A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni.

(2) Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
..."
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

Megkülönböztetett jármű!

(Krisztián, 2010.07.17 03:10)

Tisztelt szakoktató úr!

Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy a villogó mentőnek köteteles vagyok-e elsőbséget adni, ha nem használt hanjelzést?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdv.: Krisztián

Válasz Zsolt felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2010.07.16 20:02)

Kedves Zsolt!
A büntetéseknek tartalmazniuk kell, a hivatkozott jogszabályt vagy a rendőrségnél utána kell annak érdeklődni. Az ön esetében ez nem KRESZ szabály, hanem közigazgatási terület "kérdése" véleményem szerint, melyet nem ismerek: önkörmányzati, közúti, stb. jogszabály? ("A rendőrség szerint ( egy 1975-ös máig élő törvényre hivatkozva) ha lakott területen kívül legalább 15 lakóház található ezen útszakasz lakott területnek minősül.")
Nem "valószínűsítgetnék" az ön helyében, hanem megkérdezném az illetékest, hogy pontosan mire is hivatkozik.
Földrajzilag nem ismerem egész Magyarországot, legalábbis közútilag.
Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet nem tartalmaz "15 házas" megnevezést.
E-mail címemre elküldheti a hivatkozott jogszabály/ rendelet pontos nevét, mert én még nem hallottam róla.
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

samuzsolt@citromail.hu

(Samu Zsolt, 2010.07.15 23:14)

Tisztelt Szakoktató úr!
Köszönöm a válaszát és ha szabad konkrét példát emlitenék.
Tárnokról a Rákoczy F. úton haladva Érd felé, a település vége tábla után kb.100 méterre lévő kereszteződésnél(mely még nem Érd, hiszen táblával nem jelőlték és közigazgatásilag sem tartozik Érdhez), jobbra fordulok a sóskuti út-Rákóczy út kereszteződésénél a 70 es út felé. Ezen útszakasz a józan ész és a kressz szerint is külterület (esetünkben mivel nincs kihelyezve sem Tárnok, sem Érd település kezdete tábla) azaz 90 kilóméteres sebességel lehet közlekedni( egyéb sebességkorlátozás sincs táblával jelölve). Namármost a rend dicső őrei ezen a szakaszon sebességet mértek, és szerintük azért 50 km/h a sebességhatár ezen az útszakaszon mert a sóskuti út Érd felőli oldalán egybefüggően 15 ház van, tehát lakott terület (az út jobb oldalán szántóföld). De hangsúlyozom, hogy a Tárnok település vége tábla után a kereszteződésben jobbra kanyarodva nincs település kezdete tábla! Valószínüsítem, hogy hibás a táblakihelyezés metódusa vagy szakszerütlen a és jogtalan a mérés!
Válaszát előre is köszönöm! Samu Zsolt

Válasz Zsolt felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2010.07.15 16:12)

Kedves Zsolt!

Egyszer van a lakott terület kezdete és vége, ezt fehér hátterű táblával jelzik, fekete felirattal vagy fekete ábrával, másrészt van a közigazgatási határ, zöld alapon fehér betűkkel, ez egymás melletti településeknél együtt értelmezendő, azaz lakott területen belüli közlekedésnek számíthat:
"18.2. Lakott terület kezdete és lakott terület vége

a) A lakott területekre vonatkozó közlekedési szabályok hatályát a "Lakott terület kezdete" jelzőtáblával kell elrendelni és a "Lakott terület vége" jelzőtáblával kell megszüntetni.

b) Olyan helyeken, ahol önálló közigazgatási egységek egybeépültek, a közigazgatási határon a következő közigazgatási egység nevét feltüntető "Lakott terület kezdete" jelzőtáblát kell elhelyezni, az elhagyott közigazgatási egység nevét feltüntető "Lakott terület vége" jelzőtábla nélkül.

c) A "Lakott terület kezdete" és a "Lakott terület vége" jelzőtáblákon általában a jelzett terület közigazgatási elnevezését kell feltüntetni. Települések közigazgatási összevonása és nem összefüggően egybeépült települések önálló lakott területté kijelölésének szükségessége esetén az egyes települések (településrészek) korábbi önálló elnevezésének feltüntetése (a "Lakott terület kezdete" jelzőtáblán kötőjellel vagy a "Lakott terület kezdete" jelzőtábla alatt helynév táblán) mindaddig indokolt lehet, amíg a települések egybeépülnek."
http://jab.complex.hu/hjegy.php?docid=A0400083.GKM

Ezt is figyelembe véve a "Lakott terület kezdete" jelzőtáblával együtt kirakott korlátozás mindaddig érvényes, amíg el nem halad egy bármilyen lakott terület vége tábla mellett, vagy egy másik lakott terület kezdete tábla mellett. Kivétel az első városnévhez kötőjellel írt településrész, mert az nem oldja fel a korlátozást - melyre 2010 január elsejétől "Korlátozott sebességű övezet" jelzőtáblát is alkalmaznak!
Pl. ha a "Gárdony kezdete" jelzőtáblával együtt van kihelyezve "Sebességkorlátozás" jelzőtábla, akkor Velencére átérve ez feloldódik, Gárdony-Agárdra átérve viszont nem, mivel az közigazgatásilag ugyanaz a lakott terület...

Véleményem, szerint Ön erre volt kíváncsi. Ha közölné a rendőrségi álláspontot, hogy ők melyik nem "KRESZ" jogszabályra hivatkoznak és ez Önnek miért fontos "pontosabban", akkor jobban képben leszek.
Üdv.: Mester Imre, szakoktató

samuzsolt@citromail.hu

(Samu Zsolt, 2010.07.14 19:09)

Tisztelt szakoktató úr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, miszerint lakott területnek minősül-e /lakott terület vége tábla után/ ha az út mellett lakóházak sora (15darab) található.?

A rendőrség szerint ( egy 1975-ös máig élő törvényre hivatkozva) ha lakott területen kívül legalább 15 lakóház található ezen útszakasz lakott területnek minősül.

Viszont a kreszben ezt nem találtam!!!

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel Samu Zsolt.

Válasz Krisztián felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2010.06.27 08:26)

Kedves Krisztián!
A "Behajtani tilos" jelzőtábla "Kivéve áruszállítás" kiegészítő táblával jelentése: tilos erre az útszakaszra behajtani, a tilalom alól az erre az útszakaszra áruszállítást végzők mentesülnek. Ez nem ad felmentést a megállási tilalom alól, bár gondolom van más jelzőtábla is erre vonatkozólag az útszakaszon, ami a megállási tilalmat feloldja vagy a várakozást engedélyezi (lásd előző válaszomban Péternek). Azaz az útszakaszon más, a KRESZ szerint leírt engedélyezést kell "keresni".
Másképpen: nem keverendő össze ez a táblakombináció a "Várakozni tilos" jelzőtábla alatt elhelyezett "Áruszállítás" kiegészítő táblás kombinációval, mely esetén akár 5 percen túl is ott lehet tartózkodni a kiegészítő tábla tilalmi hatálya alá eső útszakaszon, ha a vezető vagy a jármű vezetésére jogosult bármely más személy a járműnél marad - és a "helyet" az áruszállító jármű(vek) érkezésekor haladéktalanul otthagyja. Ez egy kivétel. Várakozni, felügyelet nélkül otthagyni a járművet "Mozgáskorlátozott" jogosultsággal sem szabad, az ott várakozó járművek elszállításra kerülnek. A kérdéséből gondolom a KRESZ vizsgájára készül, ez esetben sok sikert kívánok!
Üdv.: Mester Imre, szakoktató


« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11

Következő »