Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elfeledett KRESZ-szabályok

2008.04.30

Valószínűleg mindenki látott olyan autóst, aki lassított a piros lámpánál, majd miután látta, hogy nem jön senki, nyugodtan áthajtott rajta. Szabálytalankodott, de tudott róla. Sok közlekedőnek viszont fogalma sincs, hogy nemcsak veszélyesen vagy másokat zavarva autózik, hanem a KRESZ-t is megszegi. A leginkább elfeledett szabálytalanságokat gyűjtöttük össze.

 Szögezzük le az elején: gyakorlatilag bárkinek lehet jogosítványa, csak a megszerzésére fordított idő és pénz mennyisége változó. Ha pedig valaki megkapja a vezetői engedélyt és utána megfelel az időszakos orvosi vizsgálatokon, soha többet nem kell számot adnia vezetési tudásáról, arról, mennyire ismeri a szabályokat. Elvileg éppúgy részt vehet a forgalomban az a nagypapa, aki még a balra tarts idején, jobbkormányos autóban szerzett jogosítványt, amikor még nemhogy autópálya, de autóút sem volt, amikor a kóborló haszonállatok, a patkószegek és a lócitrom jelentette az automobilistára leselkedő legnagyobb veszélyt.

A piros lámpán nem szabad átmenni. A sebességkorlátozást be kell tartani. A záróvonalat nem szabad átlépni. Ritkán figyelmetlenségből, gyakran tudatosan megszegett, de közismert szabályok, amelyekkel talán a közlekedés néhány éve még kissé képzetlen résztvevői is tisztában vannak már. Alább nem ilyen példákat sorolunk fel, hanem olyan szituációkat, amelyekben a vezetők legtöbbször nem is tudják, hogy megszegik a KRESZ-t. A válogatás saját tapasztalatainkon alapul, de kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére a témában. Az észrevételek alapján kiegészítjük a listát, és megkérdezzük a szabályokat alkotók és az azok betartatásáért felelős szakemberek véleményét.

 

Jobbra húzódás elmulasztása

Forrás: [origo]

 Az általános szemlélet szerint a külső sáv kizárólag kerékpárok, segédmotorok, lovas kocsik és hatéves részletre vett kétmilliós autók számára fenntartott terület, sikeres ember csak a belső sávban halad. Mintha sínen menne, lehetetlen kitéríteni. Ha éppen nem siet, nyugodtan elautózgat ötvennel a hetvenes tábla hatálya alatt a belső sávban. A mögötte balra indexeléssel vagy fényszóróvillogással előzési szándékát tudató autós jelzéseit agresszivitásnak veszi, csak azért sem alázkodik meg. A vége általában az, hogy a hátul lévő autós jobbról megelőzi - ami lakott területen kívül éppúgy szabálytalan, mint kis forgalomban vagy az előzés után is folyamatosan a belső sávban haladni. Gyorsforgalmi utakon különösen balesetveszélyes magatartás, amelyre újabban feliratok is figyelmeztetnek az autópályák információs kijelzőin. 

25. § (2) Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni.
36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.

 

Kanyarodó főút

Úgy látszik, hatásos a közoktatás, az egyenes definíciója mélyen bevésődött az autósokba. Pedig a KRESZ-ben néha a görbe is egyenes: ha a főút kanyarodik, az egyenesen haladó autó a szabály szerint nem egyenesen halad, hanem jobbra kanyarodik, tehát jeleznie kell irányváltoztatási szándékát. Így a mellékútról érkező is tudja, nem kell várnia, ráhajthat a főútra.

29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni.

  

Körforgalom

Az egyik legzseniálisabb forgalomtechnikai találmány, amely az irányjelzés elmulasztásával elveszti egyik fő előnyét. Behajtáskor nem, de kihajtáskor kötelező indexelni, így a becsatlakozó már akkor elindulhat, amikor a jobbra indexelő autó még a körforgalomban van, így jelentősen gyorsítható a forgalom. 

29. § (2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is.

 

Balra kanyarodás egyirányú utcából

Itt bezzeg nagy arányban érvényesül a jobbra húzódás elve. Pedig az egyirányú utca nem csak azért különleges hely, mert a menetirány szerinti bal oldalon is szabályos parkolni, hanem azért is, mert balra kanyarodásnál nem a középvonalhoz, hanem az úttest bal széléhez kell húzódni. 

31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel
a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,
b) útburkolati jelek hiányában (...)
- balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni.

 

Jobbra kanyarodás buszsávos úton

 Felsorolásunkba nem illeszkedik a buszsávon haladók esete, hiszen ők pontosan tudják, hogy szabálytalanok. Sokan viszont éppen ellenkezően viselkednek, úgy tekintenek a BUSZ feliratú aszfaltcsíkra, mintha valamilyen különleges, a gumiabroncsot fél pillanat alatt szétmaró felület lenne, amelyet csak keresztezni szabad, de ott haladni egy métert sem. Tévedés. Azon utcák előtt, amelyekbe jobbra szabad kanyarodni, a záróvonal mellé (vagy helyett) már az úttorkolat előtt szaggatott vonalat festenek; jobbra tehát nem a buszsávon át kell kanyarodni, hanem a buszsávból. 

31. § (8) Más jármű erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá

 Forrás: [origo]

 

Megállás az úttest bal oldalán

 Kétirányú úton csak az úttest jobb oldalán szabad megállni, a bal oldalon csak a szemből érkezőknek - elvileg. Soha nem láttam még, hogy bárkit megbüntettek volna a szabály megszegéséért. Kivéve persze, ha nem fizetett a parkolásért.

40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

 

Kereszteződésbe szorult autók

Piros, sárga, zöld, sárga, piros - és semmi nem történik, a dudáláson kívül. Lehetetlen átjutni az út túloldalára, hiszen azok az optimista autóstársak állnak keresztben előttünk, akik bíztak benne, hogy majdcsak megindul előttük a kocsisor. De nem tud, hiszen a következő saroknál előttük is blokádot alkotnak a hasonlóan gondolkodók. A folyamat öngerjesztő, a harmadik tétlenül töltött zöld után már akkor is elindul a jogosan ideges vezető, ha ő sem tud biztosan átjutni. A problémát ismerik a hatóságok, egyre több csomópontban festettek fel ferdén csíkozott sárga mezőket, de a tapasztalatok szerint ezt sokan érdekes dekorációként kezelik. Hatásosabb módszer, hogy csúcsforgalomban rendőrök állítják meg a forgalmat, nehogy beszoruljanak, de erre semmi szükség nem lenne, ha az emberek ismernék a KRESZ vonatkozó paragrafusát, amely teljesen egyértelműen fogalmaz.

9. § (7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.

 

Gyalogosok elsőbbsége

Fotó: MTI

Néha a gyalogosok is joggal érezhetik úgy magukat, mint a csiga, aki az út túloldalára nézve felsóhajt: oda születni kell. Átkelni egy többsávos úton még zebrán is kihívás, ha nincs jelzőlámpa. A legveszélyesebb, ha az egyik sávban megáll az autó, a másikban viszont nem. Éppen ezért kötelező az összes sávban haladó járműnek megállni, ha a járókelő az úttestre lép, és átengedni őt. Különös divat a "tíz centire húzok el a sarkától" játék, természetesen ez is tilos.
Sok helyen nincs zebra, de létezik egy szintén feledésbe merült másik szabály, amely útkereszteződénél elsőbbséget biztosít a gyalogosoknak azon az úton, amelyre a jármű kanyarodik. Tehát nem csupán udvariatlanság elszáguldani előttük, hanem szabálytalan is.

43. § (1) Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(3) A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

 

Ködfényszóró használata

 Ritka találó kifejezés a ködlámpa, sokan mégsem értik. Csak ködben vagy erős esőben, hóesésben - tehát tényleg indokolt esetben - szabad használni. Az erős szó a hangsúlyos, néhány csepp eső nem számít annak, csak a vízfüggöny. Az első ködfényszóróknál jóval zavaróbb a hátsó felesleges használata, ha nem fűződik különös érdek a mögöttünk lévő retinájának kiégetéséhez, kapcsoljuk ki.

44. § (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

 

Hátsó biztonsági öv használata

Nemrég részletesen foglalkoztunk a biztonsági öv fontosságával, most csak a KRESZ-vonatkozásról szólunk. Sokan hiszik, hogy a hátsó biztonsági öv használata nem, vagy csak lakott területen kívül kötelező, de a helyzet sokkal világosabb: az első és hátsó utasoknak egyaránt mindig be kell kapcsolniuk. (az orvos a biztonsági öv használata alól felmentést adhat)

48. § (5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve.

Figyelmeztető jelzést használó járművek

A kukásautók, locsolókocsik, seprőgépek és más, sárga villogóval felszerelt járművek több szabály alól mentességet élveznek. Nem kell jobbra húzódniuk, tiltott helyen is megállhatnak, este 10 és reggel 6 óra között szemből is behajthatnak az egyirányú utcában, osztottpályás úttesten haladhatnak a menetiránnyal szemben.

50. § (2) A figyelmeztető jelzést használó, út- vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza, (...)
b) 22 és 6 óra között - a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;
e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.

 

Kilógó csomag szállítása

Fenyőfa, bicikli, lapra szerelt szekrény - néhány gyakori tárgy, amely általában nem fér a karosszériába, ezért kilóg a csomagtartóból, amelynek ajtaját gumipókkal vagy hevederrel húzzák le. Persze, piros rongyot kell a végére kötni - gondolják sokan, rosszul. Valóban meg kell jelölni a legfeljebb a meghatározott hosszúságban túlnyúló holmikat, amelyeket viszont legfeljebb a tetőcsomagtartón szállíthatjuk, mivel utazás közben a jármű valamennyi ajtaját csukva kell tartani.

47. § (2) A rakományt a járművön - annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány (..)

b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja.

 
 

Féjja Zsolt 2007. 08. 29.
www.origo.hu/auto/20070829-elfeledett-kreszszabalyok.html

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

novakmt@gmail.com

(Novák Máté, 2009.11.17 09:26)

Tisztelt Szakértő Úr!

Engem forgalom vizsgán buktattak meg, mert a külön erre a célra kialakított parkolósávban úgy álltam meg, hogy a szegélytől mért távolság több volt, mint 30 cm. Az autó nem lógott át a vonalon, a közlekedést nem zavarta.
Ilyen esetben mi értelme van a 30 cm-nek? Ha közel állok a szegélyhez 30 cm-re, akkor azon az oldalon nem tudnak kiszállni.(A szegély mentén sövény volt, tehát az ajtót sem lehet olyankor kinyitni)

Tisztelettel: Novák Máté

nagyrichi@citromail.hu

(Nagy Richárd, 2009.11.13 18:17)

Tisztelt Szakértő Úr!



A napokban egy sorparkoló egyikéből tolattam kifelé személygépkocsimmal

Egy másik autó állt az én autóm mögött a közlekedő sávban, mert gyalogos haladt el előtte:

-én ezalatt természetesen álltam a parkolóban átlósan alig kinyúló résszel a parkoló szélétől az útra, hogy a mögöttem lévő autó elmenjen mögülem és veszélytelen közlekedési helyzet alakuljon ki

-a másik autós a gyalogos elhaladásához igazodva a közlekedési sáv parkolóhoz közeli részén elindult, és nekikoccant a nagyrészben még parkolóban lévő, álló autómnak, miközben saját autójában kisebb festékleverődés keletkezett. Egyébként az úttesten más közlekedési jármü egyik irányban sem közlekedett, tehát bőven lett volna hely a koccanás elkerülésére.


Én mindezt a a kihivott Rendőrség helyszini szemléje során is elmondtam.



Tisztelettel kérdezem, hogy a még nagyrészt parkolóban tartózkodó, álló helyzetben lévő autómmal én, vagy a gyalogos elhaladása után elindult, másik autó vezetője hibáztatható a koccanásos balesetért?

Milyen jogszabály vonatkozik a fenti közlekedési helyzetre?


Utóirat: most kaptam kézhez a rendőrségi idézést, hogy novemberben közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt folytatott szabálysértési ügyben tartandó meghallgatáson eljárás alá vont személyként jelenjek meg.

Kérdésem: hogy eljárás alá vont személyként engem okolhatnak a koccanásért?


Tisztelettel: Nagy Richárd




Figyelmeztető jelzést használó járművek

(Maci Laci, 2009.10.17 13:56)

Tisztelt Szakoktató úr!
Az alábbi linket més választ kaptam, mint ami itt Önnél van.
http://www.jogiforum.hu/forum/34/21174
Ez pedig itt olvasható.
"Figyelmeztető jelzést használó járművek
A kukásautók, locsolókocsik, seprőgépek és más, sárga villogóval felszerelt járművek több szabály alól mentességet élveznek. Nem kell jobbra húzódniuk, tiltott helyen is megállhatnak, este 10 és reggel 6 óra között szemből is behajthatnak az egyirányú utcában, osztottpályás úttesten haladhatnak a menetiránnyal szemben."

Tudna nekem segíteni, most melyik a helyes? Hétfőn kell beadnom a fellebbezést, ha a kommunális hulladék szállító autóra is vonatkozik, hogy behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.
Tisztelettel: Maci Laci

gogo64@citromail.hu

(gogo64@citromail.hu, 2009.09.21 12:33)

Tisztelt Szerkesztő Úr!
A besorolás rendjéről kérdezem: felfestés nélküli, de párhuzamos közlekedésre alkalmas egyirányú úton ki hova soroljon be: balra kanyarodó balra, jobbra kanyagodó jobbra, de aki egyenesen haladna tovább? Nekem a baloldal a logikus, hiszen a jobbra kanyarodó mehet akkor is, ha jobbról jönnek. A másik kettőnek elsőbbséget kell adnia mindkét irányból jövő járműveknek.
Válaszát előre is köszönöm!

kslvill@citromail.hu

(ksl, 2009.09.11 22:23)

Tisztelt Szerkesztő!
Az lenne a kérdésem, hogy egyirányú utcába kerékpárral be szabad-e hajtani forgalommal szemben.Ha igen akkor a kerékpárosra milyen szabályok vonatkoznak.
Válaszát előre is köszönöm.

tamas.fritz@t-online.hu

(Tamás, 2009.09.09 03:52)

Az lenne a kérdésem,hogy mozgássérült parkolóra mi vonatkozik ha megállok,de bent ülök az autóban

mod.end@citromail.hu

(M.Endre, 2009.08.31 02:00)

Kérem szíves véleményét!
Én gyakran közlekedek kerékpárral,Halásztelek és Szigethalom
között.Szigethalomnál épült egy új tesco áruház.Az áruház előtt
a főútvonal mellett térkövekből építettek kerékpár utat amelyre
több helyen is kihelyezték a kerékpárút táblát.A tesco előtt ezen a kerékpárúton szoktam haladni,de ahogy elhagytuk a tesco-t
van még egy utolsó kerékpárút jelző tábla és párszáz méternyi járható (aszfaltos burkolatú de tőredezett)út.Ezután a sóderes murvás szakasz következik itt már nincs kerékpárutat de a kerékpárút végét jelző tábla sem.Ez a szakasz szerintem minőségileg
alkalmatlan a kerékpározásra.Én ezen a szakaszon kiszoktam
hajtani a főútvonalra,ahol idáig a kedves autósok részéről
már kétszer is ért atrocitás.Halásztelek irányából(ellenkező útirány)erre a sóderes murvás szakaszra nincs kitéve a kerékpárút tábla.Kérdezem én hogy ha csak az egyik irányból
van kirakva a kerékpárút tábla a másik irányból nem jogilag
kerékpárútnak minősül e ez a szakasz?Meddig tart a kerékpárút
tábla hatálya,ha nincs sehol a végét jelző tábla? Köteles
vagyok e minőségileg nem megfelelő balesetveszélyes kerékpárúton közlekedni?Válaszát előre is köszönöm.

derby8@gmail.com

(B.Lóránt, 2009.07.21 12:32)

Kérem szives szakvéleményét!
Az útra merőlegesen lévő parkolóban az első kocsihely elé egy várakozni tilos tábla van kihelyezve.A tábla alatt két kiegészítő tábla van.Az egyiken"Kivéve sürgősségi orvosi ellátást végző jármű",a másikon három rendszám és kéthegyű nyíl.A táblák egy síkban az útra párhuzamosan vannak felszerelve.Útburkolati jel nincs felfestve.Két kérdésem van:Szabályos-e a tábla kivitele és elhelyezése,meddig tart a tála hatálya?Atábláról és a helyszinről fotot is küldtem e-mailban.

kiegészítés

(Juli, 2009.07.13 22:03)

Köszönöm szépen a választ. Sajnos sokkal előrébb nem lettem. :)
De látom, hogy lemaradt pár információ az első kérdésből. Budapestről van szó. Nincs tűzcsap, sem semmiféle különleges dolog az említett területen. Nincs sem jelzőtábla, sem burkolatfestés. Nem áruszállítóknak kijelölt terület (mint mondtam, semmiféle kijelölés nincs). És nem kijelölt lakó-pihenő övezet sem.
Képeket egyelőre nem tudok küldeni, de intézem.
Nem tudom, hogy hivatalosan hol tart az ügy, a ház gondnoka mondta, hogy "már annyiszor szóltunk" és hogy "vitatkozunk a hatósággal most is", de konkrétumokat nem tudok. Szerencsére még csak áldozata sem vagyok a kerékbilincsnek, mert nem rendszeresen járnak, csak néha-néha. De amikor először megláttam, nagyon felháborodtam és gondoltam, utánanézek. Mivel szemmel láthatóan és átlagos Kresz-ismereteim szerint nincs reális oka a büntetésnek.

Válasz Juli kérdésére - aktualitás

(Mester Imre, szakoktató, 2009.07.11 13:44)

Egyes Önkormányzatok - a lakók és a városkép érdekében módosíthatják a szabálytalankodók ellen "használatos" KF eszközök engedélyezését, ld. kérdezze meg erről az Önkormányzatot.

Egy példa (részletek a adokumentumból):

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS
POLGÁRMESTERE

KF.: 689/2009.

Javaslat
a gépjármű elindulását gátló kerékbilincs alkalmazásáról szóló 22/2000. (V.8.) számú rendelet módosítására

Városunk közigazgatási területén a gépjármű elindulását gátló kerékbilincs alkalmazásának szabályait Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat 22/2000. (V.8.) számú rendelete szabályozza. Az elmúlt időszak tapasztalatainak birtokában szükségesnek tartjuk a rendelet kiegészítését, aktualizálását és módosítását.

III. Előzmények:

A lakosság részéről a Közterület-felügyeleti, Rendészeti és Ellátási Főosztályt több esetben megkeresték, hogy a város területén, de elsősorban a védett övezetekben a szabálytalanul várakozó gépjárművezetőkkel szemben hatékonyabban lépjenek fel. A visszatérően szabálytalanságokat elkövető gépjárművezetőkkel szemben csupán a helyszíni bírságolás alkalmazása nem jelent elégséges megoldást. Kizárólag ezen szankció alkalmazásával lehetetlen a renitens gépjárművezetőket a szabályok betartására szoktatni és a védett övezeteinket megtisztítani a városképet, a helyi környezetet és a zavartalan gyalogos közlekedést negatívan befolyásoló szabálytalanul parkoló járművektől.

Válasz Juli kérdésére 2.

(Mester Imre, szakoktató, 2009.07.11 13:35)

A járdán megállásról:
(40/8§) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
"az első ház bejáratáig húzódik egy azonos anyaggal fedett ... útszakasz."
Véleményem szerint, ha az úttesttel azonos anyaggal van felfestve a "B" útszakasz, akkor az az úttest része. Ha tűzcsap van az útszakaszon, annak szabad "hozzáférését biztosítani kell! Elé nem szabad állni. Ebben az esetben jogos a kerékbilincs .. mi van, ha tűz üt ki?!
Mindenképpen beadvánnyal kell ez ügyben fordulni a területileg illetékes Önkormányzathoz, hiszen ők mondják ki a végső hivatalos indoklást! Lehet még fellebbezéssel élni a bírság ellen a Közterület-felügyeletnél, nekik indokolniuk kell, erre az indoklásra hivatkozva, meg lehet támadni a büntetés jogosságát.
A helyszínről fotó, cím vagy rajz (Windows Paint programmal pl.) ismeretében többet tudok segíteni. Egy hivatalos KF válasz is sokat segítene. Mindkettőt el tudja küldeni a www.nemmegyakresz@gmail.com e.mail címemre.

Tisztelettel:

Mester Imre szakoktató

Válasz Juli kérdésére 1.

(Mester Imre, szakoktató, 2009.07.11 13:35)

Tisztelt Juli!

A parkolással kapcsolatos tűrhetetlen helyzetre jó és drasztikus megoldás a tilos helyen parkolókkal szemben alkalmazott kerékbilincs.
... ahol a gépjármű súlyos szabálysértést (forgalom akadályozása, veszélyeztetése) elkövetve pl. akadályozza a járművek szabad haladását ... illetőleg "Áruszállítók részére kijelölt várakozóhelyen" parkol, innen még a mozgásukban korlátozott jelzéssel ellátott járműveket is eltávolítják, ha a jármű vezetője nem tartózkodik ott, hogy elmenjen az áruszállító jármű megérkezésekor. Tehát egyelőre és logikusan használják a kerékbilincset, illetve én úgy tudom, hogy "nem használják", hiszen inkább elszállítják a járművet (a bilincset kapott "autó" is akadályozza a forgalmat). 2009 augusztus 1-től a Budapest Fővárosi Önkormányzat fogja átvenni az elszállítási feladatokat - magáncégektől (Budapesten).
Az említett útszakaszon;
lakótelepen beszélhetünk úgynevezett kijelölt parkolókról. Ide vonatkozóan (ha lakó-pihenő övezetről van szó):
39/a §. (3.) A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs,
a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,
b) járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.
Járda kérdése:
1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPMBM együttes rendelethez
A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:
I. Az úttal kapcsolatos fogalmak:
a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).
b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt � része; a gyalogút azonban nem járda.
c) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolati jellel el nem látott része.
h) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út.
i) Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló része.

parkolás lakótelepen

(Juli, 2009.07.08 16:51)

Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy kinek van igaza. Ebben kérek segítséget.
Adott egy lakótelep, ahol az első és a második lakótömb nem egy vonalban van. Az első hátrébb. A két tömb előtt egyenesen húzódik egy (A) bekötőút (csak egy bejárata van a normál utcáról). Az a terület betonozott (lehet hogy nem beton, de valamilyen stabil alapozás). Az út teljes hosszában a másik oldalon (mint ahol a házak vannak) parkolnak az autók. Nincs kiépítve parkolórész, de a füves résztől egy keskeny sárga kőszegély választja el. Akkora ez a rész, hogy a parkoló autók nem lógnak rá az útra.
Erről az útról az első ház bejáratáig húzódik egy azonos anyaggal fedett, semmiféle szintkülönbséggel, festéssel, jelzéssel meg nem különböztetett (B) útszakasz. Ennek szélessége méterben nem tudom, csak az ott parkoló autók alapján három autó széles. Ha a két oldalán állnak le egymás mögött az autók, akkor három fél el egymás után, és középen kényelmesen ki is lehet állni.
Néhány méterrel előrébb (az utca felé) egy keskenyebb, szemmel láthatóan gyalogosok részére kialakított, ezzel párhuzamosan futó (C) útszakasz van.

Tábla sehol nincs. Felfestés sehol nincs. Az egész terület nem átmenő forgalom, hanem valamikor régen kifejezetten a házban lakók parkolására lett fenntartva.

Egy ideje a közterületfenntartók rákaptak, hogy kerékbilincselik azokat az autókat, akik azon a (B) útszakon parkolnak.
Állítólag a ház vitatkozik velük, mert hol azt mondják, hogy azért nem lehet ott parkolni, mert járda (habár szemmel láthatóan nincs járda jellege szerintem), máskor pedig azt mondják, hogy azért, mert az a rész a tűzoltóknak van fenntartva, ha bármi baj lenne.
Nem kellene akkor oda felfesteni valamit? A kerékbilincseléshez nem kellenek valamilyen feltételek?

Válasz Gergő felvetésére

(Mester Imre, szakoktató, 2009.06.10 08:57)

Tisztelt Gergő!

Mint azt leírtam , és említettem, hogy a járdán csak akkor szabad parkolni, ha azt engedélyezik jelzőtáblával és/ vagy útburkolati jellel Nem tudom, merre lakik, de Budapest belvárosában, szinte minden 100 méterre jut egy ilyen jelzőtábla. Kivételt képez a járdán való parkolás tilalma alól a mozgássérültet szállító jármű, a szabályok betartásával.
Nagyon jól és logikusan látja a helyzet értelmezését, de sokszor a szabályok nemcsak a tiltás miatt vannak, hanem például azért - az említett helyen lehet ilyen, mert valamikor úgy döntöttek, hogy itt ne legyen autó, még a látványa sem .... megmondom őszintén, néha engem is zavar, hogy nincs egy sétálóutca, vagy ott is járművek parkolnak! Tehát a jogalkotóknak kifejezett szándéka volt. Nem mindig autó szemmel kell nézni a világot, hogy hol is parkolhatunk, már megint nincs sehol hely, stb..
Az ingatlantulajdonos helyében én nem engedném (saját tulajdonú, elkerítetlen magántulajdon), hogy egész nap az orrom alá pöfögjenek és "zajoljanak" a moror indításával és a megállással. Hogyan is lenne nyugalmam?!
tessék jobban körülnézni, van példa a táblára vagy a járdára felfestett csíkra!
Az említett helyszínről, ha fotót küldene, azt megköszönném - előre is, mert gyűjtöm az érdekes helyzetekről, szabálytalanságokról készült fotókat és így talán jobban értelmezhetném a szituációt. E-mail címem: nemmegyakresz@gmail.com
Üdvözlettel: Imre
06 20 45 1489

Jarda ertelmezese

(Gergo, 2009.06.09 12:43)

Nekem is hasonlo ertelmezesi gondjaim vannak, ugyanis itt nagyon szeles a hely az ut es az epuletek kozott, aminek a felepitese a kovetkezo:
- kozvetlenul az uttest mellett huzodik egy szeles jarda,
- kozvetlenul az epuletek mellett huzodik egy masik szeles jarda,
- a ketto kozotti kb. 5-7 meteres resz zoldterulet, amire a beton szegely miatt fizikailag lehetetlen rahajtani,
- azonban ez a zoldterulet nem folyamatos az ut teljes hosszaban, hanem 10-20 meteres szakaszokon leaszfaltozott placcok szakitjak meg, amik ugy neznek ki, mintha parkolohelynek keszultek volna. Ezek nem kapubeallok, mert az epuleteknek errol az oldalrol csak gyalogos bejarataik vannak, autokapu nincs.

Az uttesten megallni tilos, tablaval jelezve.

Parkolast megengedo tabla sincs, tehat e szerint a jardan is tilos parkolni.

Az, hogy ket parhuzamos jarda is van, es az uttest melletin se szabad parkolni, az csak siman indokolatlan. (Vagy az egyik jardabol nyugodtan lehetne kerekparut.) Dehat szabaly az szabaly.

Na de az emli­tett betonplaccok is jardanak szami­tanak? Meg akkor is, ha az uttesttol majdnem 10 meterre parkol rajta az auto, egyik jarda gyalogosforgalmat se zavarva??? Egyaltalan, minositheto-e gyalogos kozlekedesre szolgalo teruletnek egy ilyen placc? Sot a kornyek epi­teszeti kialakitasabol i­telve meg azt se tartom kizartnak, hogy csak az uttest melletti jarda tartozik az onkormanyzathoz, a zoldterulet, a placcok, meg a belso jarda meg az ingatlanhoz... ha igy van, akkor az el nem keri­tett maganteruletre is vonatkozik a parkolas tilalma? Vagy ott a KRESZ nem hatalyos, csak a tulaj tilthatja meg a parkolast?

Ezek utan meg egy apro kerdes: amennyiben az uttesten tilos megallni, de a jardan engedelyezik, azt hogyan kell jelezni? Megallni tilos tabla, alatta kek P tabla, alatta a parkolas modja? Eleg vicces kombinacio lehet, meg nem talalkoztam ilyennel... :)

Telefonszámom megváltozott

(Mester Imre szakoktató, 2009.05.19 23:20)

Új számom:
06 20 345 1489
(hamarosan kijavítom a portálon is)

Válasz robErt kérdésére

(Mester Imre szakoktató, 2009.05.05 20:29)

"meddig járda a járda?
út szélétől az épületig? ha az több mint 5 méter és közte virágos kert is van?"
A KRESZ egyértelműen fogalmaz: "az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más ..."
A járdán való megállásnak és várakozásnak feltételei vannak:
Ha tábla engedélyezi, akkor (és kizárólag), mert a járdán "tartózkodásnak" szabályai vannak;
- az 1 tonnánál nem nagyobb tengelyterhelésű járművel, ha a gyalogosok részére minimum 1,5 méter helyet hagy, illetőleg a járda felénél többet nem foglal el. Valamint a várakozóhelyet jelölő vonalak szerint kell.
Ha tábla (tábla az úttestre vonatkozóan tilt) tiltja a várakozást Mozgássérült, illetőleg az őt szállító személy a járdán a fenti szabályok szerint megállhat, várakozhat.
A parkosított vagy zöld területen való megállás illetőleg várakozás közterületi szabálysértés, tehát tilos.
Tudomásom szerint, ha a példa szerinti "járda" betonrétegből és homok vagy kavicsrétegből áll (tehát semmi "zöld"), akkor nem veszik szabálytalanságnak. Egyébként a helyi önkormányzatnál is megmondják, hogy ott szabad-e parkolni vagy nem. Nyilván a taxi parkoló helyett valami más szándékuk van.
A "járdának" számító" hely "kövezett része" is járda - nincs rá külön szabályozás, csak önkormányzati ügyfélszolgálaton a kérdés erre vonatkozóan. Az 1 T tengelyterhelés korlátozást a járdák védelme érdekében "találták ki", gondoljuk el, mi lenne a kövezett résszel?
A "P" betűs jelzőtábla vagy a folytonos fehér útburkolati jel a járdán (vagy egyszerre mindkettő) jelzi az engedélyezést a járdán való parkolásra. Más esetben nem szabad ott parkolni, hiszen az a gyalogosan közlekedőké.
Gyalogúton megállni és várakozni tilos!
Kérdezősködjön az önkormányzatnál az említett szakaszok jogszabályi tiltásai iránt!

parkolás, járda

(robErt, 2009.05.05 17:40)

idézet alábbról:

A járda mindig és mindenhol a gyalogosoké !
De... Tisztázzuk a járda és a gyalogút fogalmát.
Járda:
az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.

Gyalogút:
jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, illetőleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.

meddig járda a járda?
út szélétől az épületig? ha az több mint 5 méter és közte virágos kert is van?

minden ami az ut szélétől indul az már tilos parkolási övezet? Ha megállni tilos tábla nem tiltja a patkán parkolást akkor sem szabad felhajtani olyan területre ami a járda és az út között kövezett, csak ha a bizonyos P betű ki van téve? Az önkormáynzat direkt nem tesz táblát? előtte ez a terület taxiknak volt fentartva most sem taxi sem parkoló autó nem álhat oda, pedig még a segély is meg van csinálva a felhajtásra.

Zárszó Pisti téma felvetésében

(Mester Imre szakoktató, 2009.05.02 19:44)

A hatóság legtöbbször fel sem lép az ilyen enyhébb dolgok iránt, mint az említett eset. Vannak olyan emberek is, akik a megállni tilos jelzőtáblát teszik ki a kapura, mert azt hiszik ott megállni is tilos. Azt hiszem lezárhatom a témát. Üdv.

Köszönöm válaszait

(Pisti, 2009.05.02 13:51)

Nagyon fontos lenne az, hogy mindenki bele tudja képzelni a másik helyébe magát. Én kerékpározok, vezetek, és természetesen gyaloglok is a városban. Látni, és érezni kell minden oldal lehetőségeit és érdekeit is. Visszatérve az előző esetre, ugyanezen az útvonalon szoktam négytagú családommal biciklizni is. Ha teszem fel pont itt szólal meg a telefonom, és a gyerek is inni szeretne, teszem fel 5 percnél tovább elálljuk az utat "fotós barátom" kapujában...
Hajjaj.
Üdv:
Pisti


« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11

Következő »